Pesti Srácok

Fillon megismételte, hogy nem lép vissza az elnökjelöltségtől

Fillon megismételte, hogy nem lép vissza az elnökjelöltségtől

Ötven nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt Francois Fillon konzervatív jelölt vasárnap este megismételte, hogy "jelenleg senki nem akadályozhatja meg az elnökjelöltségét", s nem kíván engedni azon párttársainak, akik a visszalépésre próbálják meg rábírni.

"A jelöltségemet a jobboldal és a centrum szavazóinak többsége még mindig támogatja, ebben hiszek, ezt akartam bebizonyítani ma délután" - mondta a France2 közszolgálati televízió híradójának vendégeként a konzervatív elnökjelölt a támogatására Párizsban rendezett nagygyűlést követően, amelyen a szervezők szerint 200 ezren, a rendőrség szerint 35-40 ezren vettek részt. A családtagjai fiktív parlamenti alkalmazásával megvádolt és emiatt a felmérésekben a harmadik helyre visszacsúszott Fillont jelölő legnagyobb francia ellenzéki párt, a Köztársaságiak politikai vezetése hétfő este rendkívüli ülést tart a "kialakult helyzet értékelésére", azaz annak megvitatására, hogy visszaléptetik-e a jelöltjüket.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy visszalép-e önként az elnökjelöltségtől, Fillon azt mondta: "A válaszom nem". Miután az újságíró azt kérdezte: "Soha?", az elnökjelölt azt válaszolta: "A válasz nem. És főleg nem látom az okot, amiért meg kellene tennem".

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta Fillon.

- tette hozzá.

- vélte a konzervatív politikus.

- mondta Fillon. A novemberi jobboldali előválasztáson második helyen végzett Alain Juppé esetleges jelöltségét illetően Fillon elmondta: "bármilyen improvizált jelöltség 50 nappal az elnökválasztás előtt egy olyan programmal, amely nem olyan radikális alapú program, mint amilyet én javasolok, amelynek köszönhetően megnyertem az előválasztást, azt gondolom, hogy minden ilyen jelölés kudarchoz fog vezetni" - mondta Francois Fillon.

Alig néhány perccel az interjút követően Alain Juppé a Twitteren bejelentette, hogy hétfő délelőtt fél 11 órakor sajtótájékoztatót tart a dél-franciaországi Bordeaux-ban, amelynek polgármestere. Juppé szombaton és vasárnap többször is egyeztetett a válsághelyzet megoldásáról Nicolas Sarkozy volt államfővel (2007-2012). A kora esti órákban Christian Estrosi, Valérie Pécresse és Xavier Bertrand, Francois Fillon egykori kormányának (2007-2012) volt miniszterei találkozót kértek hétfőre Fillontól, hogy meggyőzzék arról, hogy méltósággal távozzon az elnökjelölti posztról. A Köztársaságiak meg nem nevezett forrásai szerint miközben Fillon a jelöltsége megtartásáért küzd, a pártvezetés célja megpróbálni úgy lecserélni a jelöltet, hogy az ne okozzon még nagyobb válságot a párton belül, és Fillon emelt fővel távozhasson.

A Libération című baloldali napilap számlálóján a Fillonnal szerda óta szembefordult jobboldali képviselők száma vasárnap estére elérte a 306-ot. A jobboldali politikusok azóta hagyják el a kampánystábot, amióta Fillon maga jelentette be, hogy vádemelés céljából március 15-re beidézték a vizsgálóbírók, akik közpénz elsikkasztása, hivatali bizalommal való visszaélés, csalás, befolyással való üzérkedés és vagyonbevallás elmulasztása gyanújával vizsgálódnak. Politikustársai elsősorban azt kifogásolják, hogy január 26-án a legnézettebb tévéhíradó élő adásában Fillon maga ígérte meg: amennyiben eljárás indul ellene, visszalép az elnökjelöltségtől. Ezért a jobboldal hitelessége múlik az adott szaván. A legutóbbi felmérések szerint az egy hónapja még favoritnak számító Fillon a harmadik helyre csúszott vissza, s a jelenlegi állás szerint nincs esélye bejutni a második fordulóba, ahol Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke között dőlhet el az államfői szék sorsa. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy - jelöltcsere esetén - a jobboldal novemberi előválasztásán második helyen végzett Alain Juppé megnyerné az első fordulót.

Forrás: MTI; Fotó: Reuters

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.