Istennel a Hazáért és a Szabadságért – II. Rákóczi Ferencre emlékeztek szülőfalujában

Az utolsó erdélyi fejedelemre, II. Rákóczi Ferencre emlékeztek szülőfalujában Borsiban vasárnap, az 1703-as szabadságharc legendás vezetője 341 évvel ezelőtt 1676. március 27-ban született. A történelmi Zemplén vármegye településén, a magyar és szlovák kormányzati pénzből felújítás előtt lévő Rákóczi -kastély előtt tartott rendezvényen történelmi, magyar és szlovák zászlókkal, Rákóczi huszárokkal érkezett több száz emlékező előtt Kövér László az Országgyűlés elnöke azt mondta, „a gondviselés itt, Borsiban, egy állam nélküli államférfit adott a magyarságnak, aki vállára vette a korábbi idők államférfi nélküli magyar államának bűnös örökségét, megtisztította a bűntől, és személyes áldozatával ismét élő valósággá tette a magyar szabadság, függetlenség és nemzeti összetartozás eszményét”.

Függetlenségbe emelte övéit

Kövér László ügy fogalmazott, történelmi korának területileg, politikailag és társadalmilag széttagolt és megosztott magyarsága erejét II. Rákóczi Ferenc úgy tudta összpontosítani, hogy „a nemzeti önérdek kinyilvánításával és a nemzeti önvédelem érvényesítésével a magyarokat a szolgaságból szabadságba, az alávetettségből a függetlenségbe segítette emelkedni, tette mindezt alázattal és áldozatra készen a Történelem Ura által számára kimért rövid időben."

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett a középkori politika egyik tudósának Niccolo Machiavellinek szavaira, aki annak idején azt mondta, a fejedelemtől inkább féljenek, mint szeressék az emberek, „a magyarok vezérlő fejedelmétől azonban csak az ellenségei féltek, a népe nemcsak tisztelte, hanem szerette is őt." Mint mondta, a történelmi Báthoriak, Zrínyiek és Frangepánok családjából származó Rákóczira történelmi feladat várt, „nem ő kereste ezt a feladatot, hanem sorsszerűen a feladat találta meg őt".

Európát és a kereszténységet szolgálta

Az általa vezetett szabadságharc kitörése után, 1705-ben ezekkel a szavakkal fogalmazta meg annak célját, „azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk" - idézte a fejedelem mondatait Kövér László. Elmondta, II. Rákóczi Ferenc számára a magyar haza szabadságának visszaszerzése a nemzetét oltalmazó, a középkorban elveszett független magyar államiság visszaállítására való törekvést, az egyetemes Európa szolgálata pedig a keresztény Európa megerősítésének szándékát jelentette. Beszédében kiemelten szólt arról, hogy II. Rákóczi Ferenc nélkül a nemzetét védő magyar állam eszménye nem lehetne olyan erős, hogy évszázadokon átívelően történelmi irányt és célt mutasson a magyar nemzedékek számára.

Istennel a hazáért és a szabadságért

„Cum Deo Pro Patria et Libertate - Az Istennel a Hazáért és a Szabadságért" - a vezérlő fejedelem jelmondata mindannyiunkat kötelez, és mindannyiunknak erőt ad. „Arra kötelez bennünket, mai magyarokat, hogy olyan államot építsünk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, olyan államot, amely a nemzetközi együttműködésekben érvényesíteni tudja a magyar önérdeket, amely erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozását és társadalmi igazságérzetét; egy olyan államot, amely védi Magyarország és Európa keresztény szellemi gyökereit és értékeit, mint fennmaradásunk alapjait" - tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Azt is elmondta, „a nemzet megmaradásáért és fejlődéséért vívott mindennapi küzdelmeinkben ma is az ő eszméi vezérelhetnek bennünket, ma is tartást adhat nekünk az ő személyes példája, emberi és államférfiúi nagysága".

Forrás/fotó: MTI/Vajda János