Szelíd szabadságharcra buzdít Lányi András
A szabadságról írt publicisztikát Lányi András. Az író, filozófus, egyetemi tanár, a Nemzeti zarándoklatokat a falvakért szervezője az írásban szelíd szabadságharcra buzdít, miközben olyan fontos kérdéseket feszeget, mint a bátorság, illetve a a zavros téveszmék.
Ha 1848-ban lett volna internet, nem lett volna március tizenötödike. Mindenki hazulról figyelte volna, mit szerencsétlenkedik össze a Pilvax előtt az a kis társaság. A megmondóemberek megmondták volna, hogy tök esélytelenek, és a magánéletükről terjedtek volna kínos részletek, nem a tizenkét pont meg a talpramagyar.
- írja Lányi András “A szabadságról, Gyüttmenteknek” című publicisztikájában.
Úgy véli, hogy a változások, sokáig észrevétlenül zajlanak, és közvetlenül csak keveseket érintenek, de egyszer csak megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Mint 1848. március 15-én.
Lányi úgy véli, hogy könnyebben tudunk valamit nem megtenni, mint véghezvinni, bátrabbak vagyunk az elutasításban, leleményesebbek a kimaradásban, mint az együttműködésben, és jól elvagyunk központi irányítás nélkül is.
A rendszer ezzel nem tud mit kezdeni, s ha bebizonyosodik, hogy van rajta kívül élet, szebb is, szabadabb is talán, hazugságai halomra dőlnek. Nem a hatalmat kell megragadni, hanem az emberek képzeletét!
- zárja sorait.
Az írás itt olvasható.
Fotó: mandiner.hu
