Pesti Srácok

Ezt írják a külföldi lapok Magyarországról

Ezt írják a külföldi lapok Magyarországról

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap, Svájcban pedig a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című konzervatív lap a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal, míg Ausztriában a Der Standard című liberális lap a civil szervezetek működését szabályozó előírások tervezett változtatásával kapcsolatban közölt cikket.

A FAZ a csütörtöki számában Elüldöznek egy egyetemet címmel közölte 19 német tudós felhívását, amelyet az "európai kormányokhoz" és az Európai Bizottsághoz intéztek "a budapesti Central European University megmentése" céljából. Kiemelték, hogy a módosított felsőoktatási törvény egyes rendelkezései kizárólag a "Central European University-t (CEU)" érintik, és Orbán Viktor kormányfő, valamint a Fidesz vezető tagjainak megnyilatkozásai nem hagynak kétséget azzal kapcsolatban, hogy a jogszabályalkotás szándéka az egyetem "elűzése az országból". Kifejtették, hogy egyes országokban a "populista kormányok" politikája a tudomány szabadsága ellen irányul, és ugyan a módszerekben mutatkoznak eltérések, de az indíték mindig ugyanaz: az azonos származású és érzésvilágú emberekből álló közösségként felfogott "igazi nép" képviselőiként fellépve igyekeznek mindent kiszorítani, ami "zavarja az egységet", ami nem utolsósorban a "véleménypluralizmus színtereiként" működő egyetemeket érinti. A magyar esetet sok más esettől megkülönbözteti, hogy Magyarország uniós tagország - tették hozzá a mások mellett Peter Strohschneider, a német tudományos kutatási alap elnöke, Eva Schlotheuber, a németországi történészek szövetségének elnöke és Thomas Höllmann, a bajor tudományos akadémia elnöke által jegyzett szövegben, felszólítva a tagállami kormányokat és a brüsszeli bizottságot, hogy tegyenek "megfelelő lépéseket", hogy az egyetem tovább működhessen.

Az NZZ

A tudomány jobb demokráciát teremt címmel közölte három szerző, Fritz Sager politológiaprofesszor, Caroline Schlaufer, a Berni Egyetem munkatársa és Iris Stucki, a svájci esélyegyenlőségi intézet helyettes vezetője közös vendégkommentárját, amelyben a March for Science (Felvonulás a tudományért) elnevezésű, április 22-én rendezendő nemzetközi demonstrációval kapcsolatban kiemelték, hogy a "napjainkban, amikor az első számú világhatalom alternatív tények révén kormányoz, Magyarországon pedig az ország legjobb egyetemét be akarják zárni, mert független a kormánytól, szükség van egy ilyen demonstrációra".

A Der Standard című liberális osztrák lap Vita az "orosz módra" készített NGO-ellenes törvényről Magyarországon címmel közölte az online kiadásában Gregor Mayer beszámolóját, aki azt írta: az Országgyűlés elé terjesztett javaslat "orosz példa alapján megbélyegezné" a külföldről támogatott civil szervezeteket, ami "a megfélemlítés és a félelem légkörében, amelyet az Orbán-állam és bürokráciája teremtett, oda vezethet, hogy a szervezetek partnereinek és belföldi támogatóinak az inába száll a bátorságuk és leállítják az együttműködést". Hozzátette: a jogszabálytervezet "tudatosan a kritikus civil szervezetek ellen, köztük a Helsinki Bizottság és a Transparency International magyar tagszervezete ellen irányul". Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása hét évében "erőteljesen leépítette a demokráciát", és a civil szervezetek a kritikus jelentéseikkel és szakmai elemzéseikkel "az utolsó zavaró tényezőt" jelentik számára - írta a Der Standard szerzője.

PestiSracok facebook image

PS/MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.