Idén Trump-ellenes cikkekért és Oroszország ekézéséért járt a Pulitzer-díj
A belföldi sajtó kategóriában a The Washington Post, a nemzetköziben pedig a The New York Times című amerikai lapoknak ítélték oda idén a legtekintélyesebb amerikai kitüntetések közé sorolt Pulitzer-díjat a bíráló bizottság hétfői bejelentése szerint. Az előbbi Donald Trump elnöki kampányáról készített „ütős” jelentéseket, utóbbi pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök országának titkos hatalomgyarapítását fedte fel. Hozzátehetjük: ez a két „vezető” lap élenjár a Trump-elleni hecckampányban, az oroszveszéllyel való riogatásban és a Magyarország elleni, évek óta tartó hazugságkampányban is.
David Fahrenthold, a The Washington Post újságírója a bizottság szerint „megteremtette az átvilágító jellegű újságírás egy modelljét a politikai kampányokról szóló tudósítások terén, kétséget ébresztve afelől, hogy Donald Trump valóban akkora összegekkel adakozik-e, mint állítja”. Ugyanez a Fahrenthold okozta az elnökválasztási kampány talán legnagyobb szenzációját azzal a leleplezéssel, hogy Trump egy felvételen durva megjegyzéseket tesz nőkről, és azzal kérkedik, hogy az engedélyük nélkül ragadja magához és csókolja meg őket – tette hozzá a Reuters hírügynökség.
Peggy Noonan, a The Wall Street Journal publicistája nyert a vélemény kategóriában a Trump elnök kampányáról írt cikksorozatával. A The New York Times felfedte, hogy Oroszország külföldi befolyáskiterjesztési törekvései során „a gyilkolást, az online zaklatást és a bizonyítékhamisítást is alkalmazza” – olvasható a bizottság indoklásában. A közszolgálati újságírás kategóriában a Daily News című New York-i lap és az oknyomozó újságírásra specializálódott, ProPublica című hírportál nyert a New York-i rendőrség visszaéléseiről szóló riportjaiért. Díjat nyert az a - hat kontinens több mint háromszáz újságírójából álló - konzorcium is, amely nyilvánosságra hozta az offshore adóparadicsomokról szóló, úgynevezett Panama-iratokat.
A Joseph Pulitzer magyar származású újságíró, lapkiadó által alapított díjat először 1917-ben osztották ki, összesen 21 kategóriában ítélik oda, és a New York-i Columbia Egyetemen rendezett ünnepség keretében adják át. Díjjal ismernek el a többi között például oknyomozó riporteri munkát, hírfotót, és az újságírói kategóriák mellett musicalt, fikciós könyvet és dokumentumregényt is. Gyakran nyer a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal, de kevésbé ismert médiumok is.
Eric Eyre, a nyugat-virginiai The Charleston Gazette-Mail riportere az oknyomozó kategóriában nyert, mert feltárta, hogy opioidokkal árasztották el Nyugat-Virginia depresszióban szenvedő lakosait, és hogy ezen a vidéken a leggyakoribb az országban a kábítószer-túladagolás okozta halál. Az oaklandi East Bay Times a gyorshír kategóriában nyert egy 36 halálos áldozattal járó tűzesetről szóló tudósításával, amelyben rámutatott arra, hogy a város vezetése megelőzhette volna a tragédiát. A fikciós regény kategóriában a Versenyfutás a szabadságba: a föld alatti vasút nyert Colson Whiteheadtől. Ez azoknak az elszánt embereknek a története, akik segítettek a rabszolgáknak vasúton Kanadába szökni, hogy ott új életet kezdhessenek. A regény ősszel elnyerte a National Book-díjat is, és több mint húsz éve nem volt arra példa, hogy egy mű megkapja mindkét elismerést. Lynn Nottage Verejték című darabja nyert a dráma kategóriában. A darab arról szól, hogy egy pennsylvaniai gyár bezárása tönkretesz egy barátságot és egy családot, elindítja az erőszak ördögi körét. Heather Ann Thompson Véres víz: az 1971-es atticai börtönlázadás és annak öröksége című műve kapta meg a díjat a történelmi regény kategóriában.
Az elismerést Joseph Pulitzer magyar származású újságíró, lapkiadó alapította, és 1917-ben osztották ki először.
Forrás: MTI. Vezető kép: aim.org
