Pesti Srácok

A német közgazdászok elégedettek a francia elnökválasztás eredményével

A német közgazdászok elégedettek a francia elnökválasztás eredményével

Német közgazdászok megelégedéssel nyugtázták, hogy Emmanuel Macron független, centrista politikus került ki győztesen a francia elnökválasztás első fordulójából.

“Az eredmény jó jel Németország és Európa számára is. A reálgazdaság és a pénzpiacok is egyaránt fellélegezhetnek” – kommentálta az első választási forduló eredményét Marcel Fratzscher, a DIW Berlin (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet elnöke. “Emmanuel Macron a gazdasági reformok és az erős Európa jelöltje.

Minden esélye meg is van rá, hogy megnyerje a második fordulót, bár még nem lehet lefújni a fenyegető gazdasági összeomlás és az euró vége miatt a riadót. Európa egy újabb buktatón jutott túl a pénzügyi és gazdasági válságból kivezető úton” – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: a pénzpiacok és az euró minden bizonnyal kedvezően reagálnak majd az első forduló eredményére. Ugyanakkor fokozódnak is majd az elvárások a német kormánnyal szemben, hogy a második forduló után az új francia elnökkel mihamarabb megkezdje a tárgyalásokat az Európai Unió megreformálását célzó konkrét tervekről és a gazdasági válság leküzdéséről.

A kormánynak addig is az európai reformokra kell összpontosítania a figyelmét. Macron személyében a német kormány egy nagyon fontos pro-európai partnerre lelhet. A francia elnökválasztás első körének eredménye a Bremer Landesbank vezető közgazdásza Folker Hellmeyer szerint is “nagyon pozitív fejlemény Európa, a reálgazdaság és a pénzpiacok számára”.

Három héttel ezelőtt még fel sem merülhetett, hogy Macron ilyen jó eredményt érjen el, két hét múlva pedig nagy előnnyel legyőzheti ellenfelét – mutatott rá. Az eurót gyengítő és a tőke Európából való kivonásához vezető politikai bizonytalanság teljes mértékben még nem hárult el ugyan, de azért 90 százalékban már igen.

Az a tény azonban, hogy a franciák többsége Macronra szavazott, azt mutatja, hogy politikai irányváltást akarnak, amit Németországnak és Európának is meg kell hallania – hangsúlyozta a Bremer Landesbank szakembere, megjegyezve, hogy a politikának felül kell vizsgálnia álláspontját az unió bővítése és az intézményrendszer demokratizálása terén és az európai eszme újraélesztésére kell törekednie. A Berenberg Bank vezető közgazdásza, Holger Schmieding is egyetért kollégáival abban, hogy “Franciaország és Európa szempontjából kedvező eredmény született”. Nagyon valószínű, hogy ezt követően Franciaország a reformer Macront választja meg elnöknek, végrehajtja a gazdasága megerősítéséhez szükséges reformokat és jóval közelebb kerül Németországhoz – fejtette ki.

– fogalmazott Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Marine Le Pen támogatottsága nem bizonyult nagyobbnak annál, amit a közvélemény-kutatások kimutattak, és így csökkent annak a veszélye, hogy a második körben “rosszra forduljanak a dolgok” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy mindezek alapján bátran ki lehet indulni abból, hogy Emmanuel Macron lesz Franciaország következő elnöke. Ami – legalábbis a többi jelölthöz képest – a lehető legjobb eredmény Franciaországnak.

Jörg Krämer hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Macront nem lehet sem csodadoktornak, sem valódi reformernek tekinteni. Ódzkodik ugyanis mélyreható reformokat végrehajtani a munkaerőpiacon, ami különösen a fiatalkorúak körében magas munkanélküliségre való tekintettel igen komoly problémát jelenthet. A költségvetési konszolidációról alkotott nézetei is meglehetősen ködösek a Commerzbank közgazdásza szerint. Közös euróövezeti kötvények kibocsátását pártolja például és ezzel ütközőpályára került a berlini kormánnyal.

Holger Sandte, a Nordea európai piacokért felelős vezető közgazdásza is kész ténynek tekinti, hogy Emmanuel Macron lesz Franciaország új elnöke, ami – véleménye szerint – egyaránt jó hír Franciaország, az EU és Németország számára. A pénzpiacok legalábbis átmenetileg fellélegezhetnek – mondta. A francia reformok tempója mindenesetre felgyorsul, különösen, ha a júniusi parlamenti választások eredménye is kedvezően alakul. Macronnak mindenesetre fel kell nőnie a vele szemben támasztott magas elvárásokhoz – jegyezte meg. Hozzátette: a német-francia páros ismét együtt léphet fel, még ha nem is értenek mindenben egyet.

PS/MTI, fotó:Foxnews

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.