Felülvizsgálják a kémper titkosítását
Az őszre kiírt másodfokú tárgyalásra akár megismerhetővé is válhat az úgynevezett kémper lényege. A titokgazda felülvizsgálja az ügy titkosítását, és – a személyes adatok kivételével – várhatóan nyilvánosságra kerülhetnek a Gyurcsány-kormány idején az elhárítást megrázó botrány részletei – írta a keddi Magyar Idők. Így kiderülhet, mit csináltak az orosz hírszerzők az NBH-ban.
A titokgazda felülvizsgálja a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és szakminisztere kémkedési ügyének a titkos minősítését – tudta meg a Magyar Idők kormányzati forrásból. Így őszre, amikor megkezdődik az ügy másodfokú pere, várhatóan a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket. A Magyar Idők úgy tudja, csak olyan információk minősítésén változtathat a titokgazda, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amelyek nem veszélyeztetik a hivatal működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.
A Fővárosi Ítélőtáblán szeptember 11-re és 25-re tűztek ki tárgyalási napot, utóbbin ítélet is születhet, immár második alkalommal másodfokon. A kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Galambos Lajosra, a volt NBH egykori főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.
Jelenleg még az egész ügy államtitok, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem. Ami azonban szerepelhet a vádiratban, arról Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozott, megerősítve a sajtóban már korábban megjelenteket. Eszerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Mindezért a Katonai Ügyészség Galambost kémkedéssel, miniszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborcot kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban meghozott elsőfokú ítéletében Galambos és Szilvásy egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott, P. Lászlót felmentették. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék tavaly valamennyi vádlottat felmentette. Szilvásy György a közelmúltban az Echo TV-nek adott interjújában az ügy részleteiről nem beszélhetett, de hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt, és az eljárást politikai indítékúnak tartotta. Kijelentette: ezúttal is felmentésben bízik. Laborc Sándort Szilvásy megvédte az interjúban, mondván: 12 eljárás indult a volt főigazgató ellen, és eddig tizenegyszer felmentették a vádak alól. A volt miniszter ugyanakkor Galambos Lajost nem vette védelmébe. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője szintén bízik védence ismételt felmentésében, az ATV-nek pedig azt mondta a hét végén: szükségesnek tartaná az ügy titkosítás alóli feloldását, hogy a közvélemény megtudhassa, pontosan mi is történt.
Forrás: Magyar Idők. Vezető kép: Magyar Idők/Éberling András
