Pesti Srácok

Le Pen-ellenes tüntetők csaptak össze a rendőrökkel

Le Pen-ellenes tüntetők csaptak össze a rendőrökkel

Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatta a kampányát.

Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A mintegy negyedórás összecsapásban két rohamrendőr könnyebben megsérült, a rendbontók előállítása után a tüntetés rendben folytatódott.

Amikor 2002-ben a jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban. Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak". Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

PestiSracok facebook image

A franciák a felmérések szerint az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el. A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

Forrás: MTI; fotó: bbc.co.uk, a kép illusztráció

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.