Pesti Srácok

Nem lesz Horthy-szobor Perkátán

Nem lesz Horthy-szobor Perkátán

Nem lesz Horthy-szobor Perkátán - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint ennek oka, hogy Horthy egyértelműen Magyarország 20. századi történelmének egyik igencsak meghatározó alakja, a nevével fémjelzett rendszer máig politikai és történészi vita tárgya. A Fejér megyei település képviselő-testülete hétfőn visszavonta a kiadott engedélyt.

Majdnem tovább bővült a magyar történelmi alakok perkátai panteonja a Petőfi-mellszo mellett: május 20-án itt tervezték felavatni az ország negyedik Horthy Miklós-szobrát. Míg petőfi továbbra is a falu egyik központi helyén van addig Horthy valószínűleg nem lesz itt. A Magyar Nemzet szerint Horthynak nincs konkrét kapcsolata a faluval, és a helyiek az interneten aláírásgyűjtésbe kezdtek a szoborállítás ellen

A Magyar Nemzet szerint, három magánszemély kereste meg a fideszes polgármestert, Somogyi Balázst azzal, hogy felajánlanának egy Horthy-szobrot a településnek, amelyhez tulajdonképpen csak helyet kérnek, minden egyéb költséget ők állnak. Azt írják, a három szóban forgó magánszemély az Új Magyar Gárda tagja.

A lap értesülései szerint a perkátai szoborállítás ügye felborzolta a kedélyeket, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tüntetést tervezett, a Raoul Wallenberg Egyesület, illetve az MSZP tiltakozott, de még Lázár János kancelláriaminiszter is jelezte: a kormány nem fog emlékművet állítani Horthynak, bár nem fogja megakadályozni sem, ha egy közösség így döntene.

PestiSracok facebook image

Még múlt pénteken, telefonon érte el a Magyar Nemzet az egyik adományozót, Kun Barnát, aki a lapnak elmondta: szerinte eljött az ideje, hogy rendbe rakják a dolgokat Horthy Miklós körül.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: valasz.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.