Pesti Srácok

Önök szerint Strasbourgot érdekli majd, hogy a csíkszeredaiak nem használhatják a „Városháza” feliratot?

Önök szerint Strasbourgot érdekli majd, hogy a csíkszeredaiak nem használhatják a „Városháza” feliratot?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai önkormányzati képviselői, hogy megvédjék a polgármesteri hivatal homlokzatán magyarul olvasható Városháza feliratot, amelynek eltüntetésére jogerős bírósági végzés kötelezi az önkormányzatot – közölte szerdai számában az erdélyi Krónika.

A Kolozsváron szerkesztett lap felidézte: a csíkszeredai polgármesteri hivatal a romániai törvények által biztosított minden jogi lehetőséget kimerített a felirat védelmében, beleértve a tavalyi jogerős bírósági végzés ellen beterjesztett rendkívüli jogorvoslati kérelmet is, amelyet február közepén utasított el a marosvásárhelyi táblabíróság. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasa blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet 2015 novemberében. A bíróság mind első fokon, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését, amely szerint a román intézménynév magyar megfelelője a polgármesteri hivatal, nem pedig a városháza.

Soós Szabó Klára, Tőke Ervin és Márk Dezső önkormányzati képviselők bejelentették: csíkszeredai polgárokként nyújtanak be keresetet az ügyben az EJEB-hez, mivel diszkriminációnak tartják, hogy a több mint 80 százalékban magyarok lakta településen az önkormányzatot arra kötelezik, hogy egy műemléképületről eltávolítson egy magyar feliratot, amiért abban – más intézmények mellett – a polgármesteri hivatal is működik. Az EMNP képviselői a bírósági döntéssel elégedetlen csíkszeredai polgárokat is arra biztatták, hogy csatlakozzanak a strasbourgi perhez. Az elmúlt évtizedekben számtalan székelyföldi településen helyezték vissza a felújított polgármesteri hivatalok homlokzatára a vakolatból kidomborított vagy a vakolatra festett Városháza, illetve Községháza feliratokat. A székelyföldi románokat ért, vélt jogsérelmek ellen fellépő ADEC és alapítója több tucat pert indított e feliratok ellen. A bíróságok valamennyi esetben helyt adtak keresetének.

Forrás: MTI, Krónika. Vezető kép: csikszereda.utazni.info

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.