Pesti Srácok

Róháni nyerte az iráni elnökválasztást

Róháni nyerte az iráni elnökválasztást

A hivatalban lévő államfő, Haszan Róháni nyerte meg az iráni elnökválasztást, a belügyminisztérium előzetes adatai szerint Róháni a pénteken tartott első fordulóban megszerezte az érvényes szavazatok 58 százalékát, így nincs szükség második fordulóra.

Az iráni választási iroda vezetője szombaton közölte, hogy több mint 40 millió szavazó vett részt az első fordulóban. Az eddig összeszámolt közel 39 millió érvényes voksból majdnem 22,8 millió érkezett a mérsékelt irányvonalat követő Róhánira, aki négy éve azzal az ígérettel nyerte meg a választást, hogy nyitottabbá teszi Iránt és több szabadságot biztosít otthon az iráni állampolgároknak.

Legfőbb riválisa, a klérus körében nagy befolyással bíró, radikális konzervatívként számon tartott Ebráhim Raiszi a voksok 39,7 százalékát szerezte meg. A politikai tapasztalattal nem rendelkező Ebrahim Raiszi volt teheráni főügyészről azt tartják, hogy közel áll a legfőbb vallási és politikai vezetőhöz, Ali Hameneihez, sőt egyes vélemények szerint akár Hamenei utódja is lehet majd.

Róháni és Raiszi mellett még két - a győzelemre gyakorlatilag teljesen esélytelen - elnökjelölt volt versenyben: Musztafa Mirszalim volt kulturális miniszter és Musztafa Hasemi Taba volt ipari miniszter. Ők pár százezer szavazatot kaptak.

PestiSracok facebook image

Róháni két évvel ezelőtt megállapodott a vezető nagyhatalmakkal az iráni atomprogram visszafogásáról a gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe. Raiszi, aki a legszegényebbek támogatását ígérte, és a hazai termelésre és a befektetésre épülő "ellenálló gazdaságot" tekinti elsődlegesnek, keményen bírálja az atommegállapodást, amely szerinte nem hozta meg a várt gazdasági hasznot.

Az elnökválasztás végeredményét szombat délután teszik közzé.

MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)