A volt Rotschild-bankárnak áll a zászló, de innen szép veszteni
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók. A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott. Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy „jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás
a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt.
Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik. A franciák 1958 óta tízedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.
Macron a Rotschild banktól jött
Nem véletlenül tartják a globális pénzvilág, az „elit” jelöltjének Emmanuel Macront: 2008 és 2012 között a Rothschild befektetési banknál dolgozott, ahol havi 33 ezer eurót keresett. Ezután két évig Francois Hollande államfő legfőbb gazdasági tanácsadója volt havi 12 ezer euróért, majd 2014 októbere és 2016 augusztusa között gazdasági miniszterként havi 9940 euró volt a fizetése. A jelentések szerint az elnökjelöltnek jelenleg nincs jövedelme, Forradalom címmel megjelent kötetének jogdíjából és korábban tanárként dolgozó feleségének nyugdíjából él, ami havonta 2150 euró.
Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot. Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig a Nemzeti Front egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban. A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében. Emmanuel Macron a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után. Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt.
Németországban is választanak
Eközben elkezdődött vasárnap reggel a helyi törvényhozási (Landtag-) választás a németországi Schleswig-Holstein tartományban is. Alig négy hónappal a szeptember 24-re kiírt szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt a schleswig-holsteini Landtag-választás fontos erőpróbának számít. A két nagy néppárt, az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU és az Európai Parlament volt elnöke, Martin Schulz vezette szociáldemokrata párt (SPD) szinte fej-fej mellett áll az utolsó felmérések szerint: a CDU a szavazatok 32-33 százalékára számíthat, az SPD támogatottsága 29-31 százalék között van. A CDU a legutóbbi, 2012-ben tartott helyi választáson alig ötezer szavazattal előzte meg a szociáldemokratákat, a voksok 30,8 százalékát szerezte meg. Az SPD 30,4 százalékkal végzett a második helyen.
Azonban a CDU és addigi koalíciós partnere, a liberális FDP nem tudta megőrizni többségét a kieli Landtagban, így az SPD került kormányra a Zöldekkel és a helyi dán és fríz kisebbséget képviselő SSW-vel. Az utolsó közvélemény-kutatások alapján meglehet, hogy koalíciójuk elveszíti a többséget, és ismét más összetételű kormány alakul. A CDU és az SPD után, a harmadik helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 12 százalékával, a 2012-ben elért 13,2 százalék után. Az FDP támogatottsága az öt évvel ezelőtti 8,2 százalékról 11 százalékra emelkedhet. A Kalózpárt várhatóan kiesik a tartományi gyűléséből, támogatottsága kimutathatatlan. Azonban újabb párt debütálhat a Landtagban: a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 5-6 százalékon áll, visszaesett az utóbbi hónapokban mért 8-9 százalékos szintről, de így is van esélye az 5 százalékos bejutási küszöb átlépésére. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) várhatóan megint nem lépi át a bejutási küszöböt, az utolsó közvélemény-kutatások szerint 4,5 százalékon áll.
Az SSW-re egy dán-német megállapodás alapján nem vonatkozik az 5 százalékos küszöb, a pártnak így biztos helye van a tartományi gyűlésben, a szavazatok 3 százalékát nyerheti el a 2012-es 4,6 százalék után. A Németország északi részén fekvő, a Balti-tengerrel, az Északi-tengerrel és Dániával határos tartományban most először 18 év helyett 16 év a választási részvétel alsó korhatára. A fiatalokkal együtt 2,3 millióan voksolhatnak, este 18 óráig. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény éjfél előtt várható.
Forrás: MTI. Vezető kép: Getty Images
