Pesti Srácok

Dübörög a menekültipar - Felmérések bizonyítják: az európai állampolgárok elutasítják a "brüsszeli megoldást"

Dübörög a menekültipar - Felmérések bizonyítják: az európai állampolgárok elutasítják a "brüsszeli megoldást"

A neves washingtoni székhelyű Pew Research Center június 15-én adta ki legfrissebb, európai témákat feldolgozó kiadványát. A tanulmányban szó esik az Európai Unió megítéléséről, jelenéről és jövőjéről; a Brexitről és Angela Merkel Németországáról - írja a 888.hu.

A kiadványban szereplő számtalan ábra mellett kettő igen különös felmérésre bukkant a 888.hu szerzője. Az egyik szerint az Európai Unió tagállamainak jelentős része a nemzeti kormányokra, és nem az Európai Unióra bízná a kontinenset fenyegető illegális bevándorlás kezelését.

Jól látszik, hogy a visegrádi négyek két tagországa, hazánk és Lengyelország mellett az unió úgynevezett húzóállamainak (például: Németország, Franciaország) polgárai is azt szeretnék, hogy a migráció kapcsán az adott ország hozza meg a felelős döntést.

PestiSracok facebook image

Továbbá van egy másik felmérés is a kiadványban, amely szintén az illegális bevándorláshoz, illetve annak európai és nemzeti kezeléséhez tartozik. Íme:

Ezen az ábrán is jól látható, hogy az európai polgárok többsége – legfőképp a bevándorlási válság által érintett tagországok állampolgárai – szinte teljes mértékben nem ért egyet a brüsszeli menekültügyi megoldásokkal. Görögországban és Olaszországban – ahol nap, mint nap több ezer illegális bevándorló "ér partot" – is jól látszik, mekkora elutasítottsága van az Európai Unió által javasolt megoldásnak, az úgynevezett kényszerkvótának.

Szembetűnő az is, hogy a multikulturalizmus, és az egyre inkább teret nyerő terrorizmus által sújtott tagállamok (Svédország, Németország, Franciaország) polgárai sem értenek egyet az unió migránspárti szemléletével, megoldásaival.

E két tábla alapján tehát jól látszik, hogy a Brüsszel által szorgalmazott, olykor kényszerített bevándorláspolitikával az európaiak többsége nem ért egyet.

Ismét az a helyzet, hogy az EU a migráció kapcsán nem az emberek érdekeit nézi, hanem a most zajló bevándorlástól, a migránsok tömkelegétől gazdasági hasznot remél. Például: a munkaerőpiac újraosztását, az így nyerészkedő, önmagukat rendkívül szociálisnak, humánusnak feltűntető politikai - és a hozzájuk tartozó - gazdasági érdekcsoportok hitelének, szavazóbázisainak kibővűlését, a piaci hegemónia megtartását várják a mesterségesen gerjesztett migrációtól. A "mellékhatásokra" pedig – mint például a terrorizmus, a belső, a kulturális különbségekből eredő feszültségek – egyáltalán nem figyel sőt, megpróbálja ezeket lenyomni az európai állampolgárok torkán. Még akkor is, ha ez nekik nem tetszik.

888/Nagy Gábor; Fotó: breitbart.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.