Hollandia kormánya "részben felelős" háromszáz muzulmán haláláért

A törvényszék döntése jórészt megerősítette az ügyben eljáró bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek azon veszélynek, hogy meg fogják őket ölni. Gepke Dulek, a bírói testület elnöke kijelentette: az érintetteket a fenntartások nélküli átadással "megfosztották a túlélés esélyétől". A bíróság úgy vélekedett, hogy az áldozatoknak nagyjából 30 százalékának esélye lett volna a túlélésre, ha a bázison maradhatnak. Az ítélethirdetést az áldozatok családtagjai nagy felháborodással fogadták. Helyszíni tudósítások szerint többen bekiabáltak, igazságtalannak nevezve a döntést. Marco Gerritsen, a hozzátartozók ügyvédje azt közölte, hogy megérti ügyfelei haragját, jogi szempontból azonban "nem olyan rossz" az ítélet annak ellenére, hogy a túlélési esélyek kiszámítása "meglehetősen önkényes" volt. Szakértők szerint a felperesek ezután egyeztetésbe kezdhetnek a kártérítésről a kormányzat képviselőivel. Az áldozatok hozzátartozói 2015-ben fellebbeztek az ítélet ellen, mondván, hogy az nem kielégítően állapította meg a holland békefenntartók felelősségét. A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

PS/MTI, Fotó: bug.fr