Pesti Srácok

Nem volt cenzúra, és nem "szamizdat" az új botránykötet

Nem volt cenzúra, és nem "szamizdat" az új botránykötet

Sértő és megengedhetetlen támadás a Magyar Tudományos Akadémia ellen, hogy azzal vádolják, politikai nyomásgyakorlás miatt zárkóztak el a Hegymenet című kötet publikálásától, mondja a Heti Válasznak Török Ádám, az MTA főtitkára. Hozzáteszi: Orbán Krisztián az index által közölt fejezetét valóban nem tartja tudományos publikációnak. - írja a válasz.hu

Hegymenet – Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon címmel megjelent tanulmánykötet Jakab András és Urbán László szerkesztésében, amelyben különböző ideológiai hátterű szerzők, elméleti és gyakorlati szakemberek próbálnak válaszokat keresni azokra az égető kérdésekre, amelyek a magyar társadalom jövőjét meghatározzák. Többek közt olyan írásokkal, mint a kötetet kiadóként is jegyző Gyurgyák János tanulmánya.

A szerdai könyvbemutatón ugyanis az index tudósítása szerint Gyurgyák János azt mondta, a könyvet eredetileg az Akadémia adta volna ki, de az intézmény „beláthatatlan okok miatt” kihátrált a finanszírozásából. A cikk szerint a nehézségek akkor kezdődtek, amikor az index előzetesen megjelentette Orbán Krisztián „Száz év szorongás – Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának?” című írását.

Az index szerint az MTA felső vezetéséből üzenték meg – de nem az elnök –, hogy politikai szempontból nagyon nem lenne jó, ha az Akadémia kiadásában látna napvilágot a Hegymenet. A meg nem nevezett felső vezető pedig az index forrásai szerint Török Ádám főtitkár lehetett.

PestiSracok facebook image

Török Ádám, így válaszolt a Heti Válasz kérdésére:

A főtitkár szerint már az sem állja meg a helyét, hogy a Hegymenetet akadémiai kiadványként tervezték megjelentetni.

Az Török Ádám szerint is lényeges momentum volt, amikor az index megjelentette Orbán Krisztián publicisztikáját.

Török szerint ezután csak annyi történt, hogy néhány héttel ezelőtt két akadémikus magánlevélben kért segítséget tőle, mondván, hogy készül egy kiváló tanulmánykötet, amelynek a megjelentetéséhez szükség lenne pótlólagos támogatásra az Akadémia részéről, mert a rendelkezésre álló költségkeret nem elég a kiadására. A főtitkár azt mondja, ezekre a levelekre csupán annyit válaszolt, utánanéz az ügynek, de nem ígért és nem is ígérhetett pénzügyi segítséget.

valasz.hu, index.hu; Fotó: mta.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.