Román civilek arra kérik a politikát és a médiát, hogy ne keltsenek etnikai feszültséget

Az állásfoglalás azt követően jelent meg, hogy a múlt héten a román koalíció és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között tárgyalások zajlottak a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről cserében azért, hogy az RMDSZ támogassa a Grindeanu-kormány megbuktatását. A tíz aláíró között van két romániai magyar civil szervezet, de megtalálhatók olyan ismert román szervezetek is, mint az Active Watch, a Romániai Tudományos Társaság (SAR), a Közpolitikai Intézet (IPP) és a Pro Európa Liga.

Szerintük mind a sajtó egyes képviselői, mind a politikusok olyan információkat közöltek, olyan véleményeknek adtak hangot, amelyek etnikai feszültség keltésére alkalmasak, és negatív képet rajzolnak a romániai magyar kisebbségről. Úgy vélik, hisztériakeltésre használták a helyzetet azzal, hogy a nemzeti kisebbségek követeléseit alkotmányellenesnek, államellenesnek, nemzetellenesnek és törvénytelennek állították be.

Úgy vélik, ez nem egyedi eset, és felhívták a közvélemény figyelmét, hogy a vita tárgyát képező nemzeti kisebbségi jogok rendezését Románia önként vállalta, amikor 1995-ben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, majd 2008-ban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikálta. "A vállalt kötelezettségek betartására irányuló igény vagy az ezzel kapcsolatos politikai tárgyalások normálisak egy demokráciában, nem minősíthetőek felháborítónak, állam- vagy alkotmányellenesnek, már csak azért sem, mert ezek a rendelkezések Románia alkotmányának 11. szakasza értelmében a belső jog részét képezik" - állítják az aláírók. Azt kérték a román Országos Audiovizuális Tanácstól és az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól, hogy a hatályos törvények alapján hivatalból járjanak el a túlkapások ellen.

Az RMDSZ és a szociálliberális koalíció június 19-i egyeztetésén több törvénytervezet elfogadása merült fel, egyebek mellett a romániai nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználati jogának bővítése, valamint a március 15-ének a romániai magyarok hivatalos ünnepévé nyilvánítása, de a tárgyalások végül elakadtak.

MTI