Pesti Srácok

Ruth Dudley Edwards: a hópehely-generációnak csak az érzések számítanak

Ruth Dudley Edwards: a hópehely-generációnak csak az érzések számítanak

"Ha olyan országból érkezel, ami megélt rossz időket, akkor tiszteled a szabadságot, ha azonban hosszú ideje privilegizált országból érkezel, akkor nem biztos, hogy értékeled a szabadságodat" – mondta Ruth Dudley Edwards ír-angol író, publicista a Mandinernek. A professzor következő könyvét a "hópehely-generációról" és a PC-mozgalomról írja, erről tartott előadást Budapesten.

Edwards elmondta, hogy a diákok az egyetemeken mindig kiálltak valamiért: a hatvanas években Cambridge-ben a tanrendről vitatkoztak, a dublini egyetemen a könyvtár nyitvatartása volt a téma, tehát gyakorlati dolgok álltak a középpontban. A mai diákok azonban a professzor szerint a semmiért küzdenek. A jelenség főleg a fejlett nyugati országokban jelenik meg, „nem lep meg, hogy bárki, aki volt kommunista országokból érkezik, nem pazarolja az idejét ilyenekre, mert még élvezi a szabadságot.” Azok viszont, akik „hosszú ideje privilegizált” országból érkeznek, nem értékelik a szabadságot. „Ezek a gyerekek lehet, hogy túlságosan védett környezetből érkeznek, a szüleik minden nehézségtől megóvták őket. És találniuk kell valamit, ami leköti őket.”

„Csak az érzések számítanak.” - fejtette ki Ruth Dudley Edwards. „Nem a kérdés, hogy mit tettél, hanem hogy én mit gondolok, hogy te mit tettél.” Szerinte az egész már annyira nevetséges, hogy nem tarthat már sokáig. A professzor szerint a jelenség gyökerét az oktatásban kell keresni: „A egyetemekről kikerülve a jobboldali diákok általában inkább a magánszektorban helyezkednek el és a gyarapodásra koncentrálnak, a baloldaliak viszont olyan munkát keresnek, ahol befolyásosak lehetnek. A statisztikák szerint hétszer annyi a baloldali professzor az egyetemeken, mint a jobboldali.”

A jobboldali professzoroknak ezért bátrabbaknak kell lenniük, és Yale-en például már létezik a szólásszabadságért küzdő csoport, több ilyet kell alapítani, és „rá kell mutatni az ellentmondásokra”. Edwards szerint ugyanis „az egész identitáspolitika tele van ellentmondásokkal”. „A baloldal foglyul ejtette a nyelvet.” - mondta a professzor a politikai korrektségről (PC). Szerinte a jobboldal feladata, hogy érthetően használja a nyelvet.

PestiSracok facebook image

„Nagyon érdekes a túlságosan védett környezetben felnőtt gyermekek világa, akik azt hiszik, minden arról szól, hogy miként érzik magukat.” - mondta el Edwards, aki éppen erről írja következő könyvét, a „hópehely-generációról”.

Mandiner

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.