Pesti Srácok

Soros az elnök, de nincs teljhatalma – Nizák Péter interjú

Soros az elnök, de nincs teljhatalma – Nizák Péter interjú

Nizák Péter, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) közép-európai programjának felelőse bőszen szabadkozni kezdett, mikor Sorossal kapcsolatos kérdések is előkerültek a biztonságosnak hitt HVG-interjú során. Hittel állítja, a világ félreértelmezi a munkájukat, ugyanis ők nem a migrációt támogatják, csupán az intergációjukat segítik elő.

Nizák a HVG-nek adott interjújában elmesélte, olyan szervezeteket támogatnak, melyek osztják az OSF elveit, de persze tőlük távol áll, hogy a támogatást elnyerő szervezetek működésébe beavatkozzanak. Amint kidolgozták a programot és stratégiájukat, egy 36 tagú globális igazgatóság hagyja jóvá a támogatást, amelynek elnöke Soros György, akinek természetesen megvan a joga, hogy minden döntést felülbíráljon. Az OSF állítása szerint a menedékjog kérdéskörével és a beilleszkedés elősegítésével foglalkozik (több-kevesebb sikerrel).

Az OSF programfelelős Magyarországon alapvető problémának tartja, hogy az állam nem tartja be a saját maga által aláírt nemzetközi egyezményeket sem. Feltehetőleg az általuk bőkezűen támogatott Helsinki Bizottság épp ezért vitte a strasburgi bíróságig a két bangladesi férfi ügyét, ahol végül a magyar államot elítélték és pénzbüntetésre kötelezték.

PestiSracok facebook image

Ez a bifidus essensis hasznosságát bizonyító reklámscript cizelláltságára emlékeztető általános és igen sekélyes gondolatmenet ott kerül manapság mellékvágányra, hogy munkásságuk eredményeként egyre több „hálás” és „integrálódott” migránsról hallani világszerte, akik "hálából" a befogadásért és integrálásért önjelölt gyilkos merényleteket hajtanak végre – lassan heti szinten.

Fotó: Sputnik International

Az interjúban szó esett még arról, hogy nem csak Magyarországon, külföldön is támadják az OSF tevékenységét, mire válaszul Nizák ismertette az olaszországi civil szervezetek tengerből-mentő akcióinak termelési jelentéseit, amit bár anyagiakkal nem támogatnak, de igazán megérdemelnék, hiszen minden nap menekültek ezreit húzzák ki a líbiai szabadstrandról. Ezen olasz civil mentőszervezetek kapcsán érdemes elolvasni korábbi cikkünket, melyben Carmelo Zuccaro szicíliai ügyész azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy a földközi-tengeri migránsmentésben részt vevő egyes nem kormányzati szervezetek (NGO-k) együttműködnek az embercsempészekkel, akik meg a terroristáknak jattolnak, csak hogy bezáruljon az emberjogi végtelen ciklus.

Forrás: HVG, Vezető kép: Facebook.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.