Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország, Lengyelország és Csehország kipécézése már remekül megy az Európai Bizottságnak

Szijjártó: Magyarország, Lengyelország és Csehország kipécézése már remekül megy az Európai Bizottságnak

Brüsszelt bírálta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, amiért nem foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, viszont Magyarország és két másik közép-európai ország ellen kötelezettségszegési eljárást indít a kvótaügyben.

Az Európai Bizottság miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével szemben Európában? - tette fel a kérdést Szijjártó Péter. Rövid idő alatt több száz ártatlan ember halt meg terrortámadásokban. A kérdés az, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament mikor akar ezzel foglalkozni? - folytatta a miniszter. Az Európai Bizottság miért nem tart ülést arról, hogy hogyan kezeljük minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségét? Miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni a terrorfenyegetettséggel szemben Európában? - tette fel a kérdést.

A politikus hozzátette: Magyarország, Lengyelország és Csehország "kipécézése" már remekül megy, de ez az európai kettős mércét mutatja. Ugyanis kettős mércét jelent Szijjártó Péter szerint, hogy Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért felelős görög biztosa, aki bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, még görög védelmi miniszterként támogatta a görög-török határon a kerítés felépítését - sőt 2013-ban azt mondta, hogy a kerítés megállította az illegális bevándorlást -, most viszont kötelezettségszegési eljárást jelent be Magyarországgal szemben. "Azt gondoltam, hogy az európai kettős mércének is van határa, de a tegnapi napon bebizonyosodott, hogy nincs" - fogalmazott a külügyminiszter.

Magyarország mindent megtesz azért, hogy garantálja a magyar emberek biztonságát, és hogy Magyarországon keresztül illegális bevándorló ne jusson el Nyugat-Európába - mondta a tárcavezető. Szijjártó Péter leszögezte: szimpla zsarolásnak tartják az Európai Bizottság döntését az eljárás megindításáról. Magyarország a nyomásgyakorlás ellenére kitart amellett, hogy nem enged be illegális bevándorlókat. Megengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság el akarja venni a tagállamoktól a jogot, hogy maguk döntsék el, kiket akarnak beengedni és kikkel akarnak együtt élni, vagy kikkel nem - közölte a miniszter. Úgy fogalmazott: ragaszkodunk ahhoz, hogy kizárólag a magyar emberek, kizárólag Magyarország dönthessen, ki léphet be az ország területére és "kikkel akarunk együtt élni".

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter elmondta: folyamatos az egyeztetés a visegrádi négyek között, amelyek álláspontja "kristálytisztán egybeesik". Világossá tettük, nem fogunk engedni a nyomásnak, nem fogunk engedni a zsarolásnak - jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: a visegrádi országok kitartanak, és a kötelező kvótát nem fogják bevezetni.

A kedden bejelentett bizottsági eljárásra reagálva a Rafal Bochenek lengyel kormányzóvivő közölte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását. "Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.