Pesti Srácok

Magyarország örömmel fogadta Trump be nem avatkozási politikáját

Magyarország örömmel fogadta Trump be nem avatkozási politikáját

Magyarország örömmel üdvözölte Donald Trump amerikai elnök kölcsönös tiszteleten alapuló be nem avatkozási politikáját - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a washingtoni konzervatív Heritage Alapítványnál pénteken tartott beszédében.

A magyar diplomácia vezetőjét Jay Carafano, az intézet igazgatója a kelet-közép-európai térség új politikusnemzedékének jeles képviselőjeként mutatta be. Ez a nemzedék vezette Kelet-Közép-Európát a szabadságba, hatalomra kerülése a szabadság erejének bizonyítéka - fogalmazott Carafano.

Szijjártó Péter az Európa előtt álló új kihívásokról és a magyar-amerikai kapcsolatok új korszakáról tartott előadásában részletesen szólt az Európai Unió helyzetéről és a magyar politikáról, kérdésekre válaszolva pedig kitért a korábbi amerikai kormányzat beavatkozási kísérleteire és a magyar kormány migránspolitikájára is.

Európáról szólva a miniszter hangsúlyozta, az unió öt nagy történelmi kihívással néz szembe: a terrorfenyegetéssel, a migrációs problémával, az ukrajnai háborúval, az energiabiztonsági kérdésekkel és a Brexittel, az Egyesült Királyság unióból történő kilépésével. "A kérdés, hogy most merre haladjunk tovább" - fogalmazott. Hozzátette: abban valamennyi uniós tagország egyetért, hogy erős Európára van szükség, a vita arról szól, ez hogyan valósítható meg.

PestiSracok facebook image

Leszögezte: a magyar kormány álláspontja szerint az erős nemzetállamok Európája teszi erőssé az Európai Uniót.

Az Oroszországhoz fűződő uniós, magyar és amerikai kapcsolatokat Szijjártó Péter szerint racionális vitának kellene jellemeznie. Magyarországnak elsődleges érdeke a jelenleginél kiegyensúlyozottabb amerikai-orosz viszony - szögezte le.

Hangsúlyozta: "A történelem arra tanít bennünket, hogy bármikor konfliktus alakult ki a Kelet és a Nyugat között, Közép-Európa pórul járt". A miniszter kiemelte: "Amikor szurkolunk annak, hogy az amerikai elnök képes legyen a jelenleginél jobb viszonyt kialakítani Oroszországgal, akkor ezt nem azért tesszük, mert oroszbarátok vagy Amerika-barátok volnánk, hanem mert egész egyszerűen magyarbarátok vagyunk..., a magyarok biztonságát kell megóvnunk".

Az energiabiztonságot érintve elmondta: "Magyarország is szívesen diverzifikálná energiaforrásait, vásárolna amerikai cseppfolyósított gázt (LNG), csakhogy egyedül Lengyelországban van erre fogadóképes infrastruktúra". Megjegyezte: "az orosz Gazpromtól Európa tavaly minden korábbinál több gázt vásárolt, például Németország is minden korábbinál nagyobb gázszállítási megállapodásokat kötött Moszkvával". Szijjártó Péter utalt arra, amikor az idén tavasszal részt vett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, a "résztvevők között többen beszéltek németül, mint oroszul".

Elfogadhatatlannak nevezte a miniszter azt, hogy ha egy ország nagy és gazdag, akkor "szuperhősnek" minősítik, amennyiben tárgyal Oroszországgal, kicsiny és gyöngébb gazdaságú országokat viszont megbélyegzik a Moszkvával folytatott tárgyalásai miatt. "Ezt mi soha nem fogjuk elfogadni" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Európa egyik nagy problémájaként említve, a migrációs hullámról elmondta: Európa tévedett a migránsprobléma kezelésében. Kifejtette, Magyarország soha nem azt állította, hogy az illegális bevándorlók terroristák, de álláspontja szerint a nagy migránsáradattal megvan az esély arra, hogy a migránsok közé férkőzve, terrorcsoportok tagjai is bejussanak Európába. Az Európai Uniónak a migránskérdésben is racionális vitára van szüksége - fogalmazott a miniszter.

A magyar-amerikai viszonyt illetően kiemelte: Magyarország örömmel fogadta az amerikai elnök véleményét, miszerint "a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk és nem egymás leckéztetésén".

Kérdésre válaszolva, a korábbi beavatkozási kísérletre példaként említette, hogy amikor az előző, a Barack Obama irányította amerikai kormányzat idején a külügyminiszter helyettesénél tett látogatást Washingtonban, elé tettek egy listát, mondván, a politikai viszony javítására csakis akkor van esély, ha az ott szereplő elvárásoknak a magyar kormány eleget tesz. A listán pedig a többi között az alkotmány átalakítása vagy az egyházakat szabályozó törvények megváltoztatása is szerepelt.

Szijjártó Péter egynapos látogatást tett az Egyesült Államokban, a Heritage Alapítványnál elmondott beszéde előtt Maryland állam fővárosában, Annapolisban megállapodást írt alá James Fielder marylandi oktatási miniszterrel a marylandi McDaniel College budapesti iskolájának további működéséről.

MTI; Fotó: PS/HPGY

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.