Pesti Srácok

A népet lapok szerint talán már föl sem vennék az EU-ba Orbanisztánt

A népet lapok szerint talán már föl sem vennék az EU-ba Orbanisztánt

Érdekes kérdés, vajon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Magyarországot, amely elfordul „a demokrácia azon formájától, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban" – kommentálták német lapok a hírt, miszerint kötelezettségszegési eljárás indult hazánk ellen. Véleményük szerint a Soros György elleni plakátkampány is „antiszemita színezetű".

A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a liberális Süddeutsche Zeitung kommentárt közölt pénteken a civil törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban.

A FAZ A megosztó címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek „nem fog fájni" a brüsszeli eljárás, és a külföldről finanszírozott, „vagyis az amerikai milliárdos, Soros György által támogatott szervezetek elleni harc" nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a „belpolitikai polarizációt" szolgálja. Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta „jó tapasztalatokat" szerzett arról, hogy a megosztottság előidézésében miként lehet felhasználni Brüsszelt. Ilyen esetekben „a népét védi a Magyarország elleni támadásoktól", és „Soros bábjaiként állítja be" az EU vezető politikusait és a balliberális ellenzéket, a „kormánypárt által uralt médiumok pedig minden kötelezettségszegési eljárásban ennek a bizonyítékát látják". Orbánnak végül „bejön a számítása", akkor is, ha kisebb módosításokat kell végrehajtani a törvényen, de „magas árat fizet ezért értelmetlen harcokba hajszolt országa" - írta a FAZ szerzője.

A Süddeutsche Zeitung Daniel Brössler kommentárját közli Jogi úton címmel amely szerint „elméleti, mégis érdekes kérdés", vajon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Magyarországot, amely elfordul „a demokrácia azon formájától, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban". Orbán „hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól", a civil törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás pedig jelzi a „harcot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, hanem része is az EU-nak".

PestiSracok facebook image

Orbán „meg akarja bélyegezni" a külföldi pénzügyi forrásokkal rendelkező civil szervezeteket. Ez az egyik elem a Soros György elleni „gyűlölettel teli kampányban", amelyhez „antiszemita színezetű" plakátok is tartoznak. A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi a külföldről támogatott egyesületek elleni harcban - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy „az EU-ban elfogadhatatlan az ilyen paranoia". Mint írta, az EU-nak csak a jogi út marad, és a kötelezettségszegési eljárással elérheti, hogy Orbán legalább részben engedjen a vitában. A kormányfő eddig mindig visszarettent attól, hogy kiélezze a konfliktust az Európai Bizottsággal, ami azt mutatja, hogy „az EU nem tehetetlen, ha cselekszik".

Forrás: MTI; fotó: blogaszat.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.