Pesti Srácok

Összefogtak az ellenzéki pártok a bérplafonról szóló népszavazásért

Összefogtak az ellenzéki pártok a bérplafonról szóló népszavazásért

Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is támogatja az állami cégvezetők bérének maximálásáról szóló népszavazási kezdeményezést - közölték az ellenzéki pártok képviselői hétfői közös sajtótájékoztatójukon, Budapesten.

A Blaha Lujza téri aluljáróban felállított aláírásgyűjtő stand előtt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Juhász Péter, az Együtt elnöke, Jancsó Andrea, az LMP elnökségi tagja és Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője nyilatkozott a sajtónak a népszavazási kezdeményezésről, amelynek célja, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók éves fizetése ne haladhassa meg az államfő éves tiszteletdíját.

A népszavazást kezdeményező Vágó Gábor volt LMP-s képviselő szerint az aláírásgyűjtés is rámutat arra, hogy van együttműködés az Orbán-rendszerrel szemben, képesek az ellenzéki pártok együttműködni, nemesebb és magasabb célok érdekében. Jelezte: szakszervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakoznak a kampányhoz annak érdekében, hogy novemberig több százezer aláírást gyűjtsenek össze, és megmutassák, hogy az "Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson".

Molnár Gyula MSZP-elnök szerint ez egy olyan szimbolikus népszavazás lehet, amelyen meg tudják mutatni, hogy konkrét ügyek mentén képesek összefogni, és megtörhető vele az a mítosz, hogy a "Fidesz leválthatatlan és az ország nem megjavítható". Úgy vélte: az aláírásgyűjtés felkészülés a 2018-as választásokra.

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely azt mondta: a népszavazás a "2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet", mert az ellenzéki pártok együttműködésén alapul, és mert Magyarország egyik legfontosabb kérdését, a bérek helyzetét tematizálja. Hozzátette: továbbra is hisznek abban, hogy az ellenzéki összefogás létrejön a parlamenti választásra való felkészülésben is.

Juhász Péter közölte, pártja minden olyan civil kezdeményezéssel egyetért, amely kordában próbálja tartani az Orbán-kormány "őrjöngését". Szerinte a kormány kifizetőhelyekké degradálta az állami cégeket, vannak olyan helyek, például a posta és a MÁV, ahol 5 millió forint felett keresnek a vezetők.

Jancsó Andrea úgy értékelt, hogy ez egy "közpénzmentő" népszavazás, amellyel nemet mondanak a Fidesz-kormányzásra.

Döme Zsuzsanna jelezte: pártjuk "passzivistái" is gyűjtik majd az aláírásokat.

A Kúria július elején a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusi határozatát megváltoztatva hitelesítette Vágó Gábor népszavazási kérdését, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?". A köztársasági elnök havi tiszteletdíja jelenleg a 38 ezer forintos köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, azaz mintegy 1,5 millió forint. A népszavazáshoz november 21-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjteni.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.