Pesti Srácok

Összefogtak az ellenzéki pártok a bérplafonról szóló népszavazásért

Összefogtak az ellenzéki pártok a bérplafonról szóló népszavazásért

Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt is támogatja az állami cégvezetők bérének maximálásáról szóló népszavazási kezdeményezést - közölték az ellenzéki pártok képviselői hétfői közös sajtótájékoztatójukon, Budapesten.

A Blaha Lujza téri aluljáróban felállított aláírásgyűjtő stand előtt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Juhász Péter, az Együtt elnöke, Jancsó Andrea, az LMP elnökségi tagja és Döme Zsuzsanna, a Kétfarkú Kutya Párt képviselője nyilatkozott a sajtónak a népszavazási kezdeményezésről, amelynek célja, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók éves fizetése ne haladhassa meg az államfő éves tiszteletdíját.

A népszavazást kezdeményező Vágó Gábor volt LMP-s képviselő szerint az aláírásgyűjtés is rámutat arra, hogy van együttműködés az Orbán-rendszerrel szemben, képesek az ellenzéki pártok együttműködni, nemesebb és magasabb célok érdekében. Jelezte: szakszervezetek, civil szervezetek és magánszemélyek is csatlakoznak a kampányhoz annak érdekében, hogy novemberig több százezer aláírást gyűjtsenek össze, és megmutassák, hogy az "Orbán-rendszer meg fog bukni egy népszavazáson".

Molnár Gyula MSZP-elnök szerint ez egy olyan szimbolikus népszavazás lehet, amelyen meg tudják mutatni, hogy konkrét ügyek mentén képesek összefogni, és megtörhető vele az a mítosz, hogy a "Fidesz leválthatatlan és az ország nem megjavítható". Úgy vélte: az aláírásgyűjtés felkészülés a 2018-as választásokra.

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely azt mondta: a népszavazás a "2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet", mert az ellenzéki pártok együttműködésén alapul, és mert Magyarország egyik legfontosabb kérdését, a bérek helyzetét tematizálja. Hozzátette: továbbra is hisznek abban, hogy az ellenzéki összefogás létrejön a parlamenti választásra való felkészülésben is.

Juhász Péter közölte, pártja minden olyan civil kezdeményezéssel egyetért, amely kordában próbálja tartani az Orbán-kormány "őrjöngését". Szerinte a kormány kifizetőhelyekké degradálta az állami cégeket, vannak olyan helyek, például a posta és a MÁV, ahol 5 millió forint felett keresnek a vezetők.

Jancsó Andrea úgy értékelt, hogy ez egy "közpénzmentő" népszavazás, amellyel nemet mondanak a Fidesz-kormányzásra.

Döme Zsuzsanna jelezte: pártjuk "passzivistái" is gyűjtik majd az aláírásokat.

A Kúria július elején a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) májusi határozatát megváltoztatva hitelesítette Vágó Gábor népszavazási kérdését, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?". A köztársasági elnök havi tiszteletdíja jelenleg a 38 ezer forintos köztisztviselői illetményalap harminckilencszerese, azaz mintegy 1,5 millió forint. A népszavazáshoz november 21-ig 200 ezer aláírást kell összegyűjteni.

MTI

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.