Pesti Srácok

Titkosszolgálati paradicsomban gyógykezelik „Kágébélát”

Titkosszolgálati paradicsomban gyógykezelik „Kágébélát”

Abháziában gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. Így szinte biztos, hogy az ellene költségvetési csalás miatt indult ügyben nem tudják kihallgatni a magyar hatóságok, mert a szakadár országból még nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni. Abháziát a titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaiknak.

Abháziában, ott is vélhetően a fővárosban, Szuhumiban gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. Lapunk információi szerint így gyakorlatilag a nullával egyenlő annak az esélye, hogy a politikus július 19-én megjelenik a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), ahol a költségvetési csalási ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki. Simon Richárd, a KNYF helyettes szóvivője nem kívánta kommentálni értesülésünket, annyit azonban elmondott: Kovács Béla még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre. Az EP-képviselő eddig nem igazolta hivatalos irattal a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását. Vélhetően már ezen időpont előtt a Grúziából a 90-es évek elején kiszakadt tartományba utazott.

Abháziát északról Oroszország, nyugatról a Fekete-tenger, keletről, délkeletről Grúzia határolja. Oroszország kivételével csak hasonló státusú, szakadár országok ismerték el hivatalosan. A magyar külügyi tárca konzuli szolgálata Abháziát a nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási térségek kategóriájába sorolta. A tartományba hivatalosan csak grúz engedéllyel lehet belépni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla milyen segítséget vett igénybe az Abháziába való eljutáshoz, ám a térséget ismerő forrásaink szerint önállóan szinte reménytelen egy ilyen vállalkozás. Ráadásul Abházia és Grúzia között húzódik egy néhány kilométeres senki földje, az adminisztratív határvonal (ABL), amelynek még a megközelítését sem ajánlják, mert ezekben a határzónákban továbbra is előfordulnak konfliktusok, letartóztatások. A külügy figyelmeztet arra is: ha valaki a kockázatok ellenére is vállalja az utazást, csak a hivatalosan kijelölt grúz átkelőn lépjen be Abháziába.

Grafika: Magyar Idők
PestiSracok facebook image

Festői környezet

Mindenesetre a Jobbik politikusa a zűrzavaros helyzet ellenére jó helyet választott a gyógyulására, hiszen a remek éghajlattal megáldott Szuhumi festői környezetben, közvetlenül a tenger partján fekszik. Nemzetbiztonsági körökben az az általános vélekedés, hogy az abház tengerpartot bizonyos titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaik számára. Abházia már csak azért is jó választás Kovács Bélának, mert a szakadár államból meglehetősen körülményes volna hazahozni, a nemzetközi elfogatóparancsot ugyanis lehetetlen a térségben érvényesíteni. Amennyiben az ellenzéki politikus nem jelenik meg az ismételt idézésre és hivatalos irattal nem menti ki magát, első lépésben elrendelik az elővezetését, ha ez sem eredményes, kiadják ellene a hazai és a nemzetközi elfogatóparancsot.

Ismert, az ügyészségi nyomozók azért postáztak újabb idézést Kovács Bélának, mert költségvetési csalással akarják meggyanúsítani. A költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásban az EP felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, miután Kovács három alkalommal sem jelent meg az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt. A mentelmi jog felfüggesztését az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentése alapján Polt Péter legfőbb ügyész tavaly szeptemberben indítványozta, mert a gyanú szerint a jobbikos európai parlamenti képviselő 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, ők azonban valójában nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket.

Kovács Béla Brüsszelben pózol

Kovács Béla a Facebookon közzétett fotóival cáfolja a Magyar Időkben megjelenteket.

"Nem Abháziában bujkálok, hanem a munkahelyemen dolgozom, Brüsszelben." Forrás: Kovács Béla Facebook oldala

Forrás: Magyar Idők. Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.