Pesti Srácok

Titkosszolgálati paradicsomban gyógykezelik „Kágébélát”

Titkosszolgálati paradicsomban gyógykezelik „Kágébélát”

Abháziában gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. Így szinte biztos, hogy az ellene költségvetési csalás miatt indult ügyben nem tudják kihallgatni a magyar hatóságok, mert a szakadár országból még nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni. Abháziát a titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaiknak.

Abháziában, ott is vélhetően a fővárosban, Szuhumiban gyógykezelik Kovács Bélát, a Jobbik kémkedéssel és költségvetési csalással gyanúsított európai parlamenti képviselőjét – tudta meg a Magyar Idők. Lapunk információi szerint így gyakorlatilag a nullával egyenlő annak az esélye, hogy a politikus július 19-én megjelenik a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), ahol a költségvetési csalási ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki. Simon Richárd, a KNYF helyettes szóvivője nem kívánta kommentálni értesülésünket, annyit azonban elmondott: Kovács Béla még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre. Az EP-képviselő eddig nem igazolta hivatalos irattal a június 23-ra tervezett kihallgatásáról való távolmaradását. Vélhetően már ezen időpont előtt a Grúziából a 90-es évek elején kiszakadt tartományba utazott.

Abháziát északról Oroszország, nyugatról a Fekete-tenger, keletről, délkeletről Grúzia határolja. Oroszország kivételével csak hasonló státusú, szakadár országok ismerték el hivatalosan. A magyar külügyi tárca konzuli szolgálata Abháziát a nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási térségek kategóriájába sorolta. A tartományba hivatalosan csak grúz engedéllyel lehet belépni. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla milyen segítséget vett igénybe az Abháziába való eljutáshoz, ám a térséget ismerő forrásaink szerint önállóan szinte reménytelen egy ilyen vállalkozás. Ráadásul Abházia és Grúzia között húzódik egy néhány kilométeres senki földje, az adminisztratív határvonal (ABL), amelynek még a megközelítését sem ajánlják, mert ezekben a határzónákban továbbra is előfordulnak konfliktusok, letartóztatások. A külügy figyelmeztet arra is: ha valaki a kockázatok ellenére is vállalja az utazást, csak a hivatalosan kijelölt grúz átkelőn lépjen be Abháziába.

Grafika: Magyar Idők
PestiSracok facebook image

Festői környezet

Mindenesetre a Jobbik politikusa a zűrzavaros helyzet ellenére jó helyet választott a gyógyulására, hiszen a remek éghajlattal megáldott Szuhumi festői környezetben, közvetlenül a tenger partján fekszik. Nemzetbiztonsági körökben az az általános vélekedés, hogy az abház tengerpartot bizonyos titkosszolgálatok előszeretettel használják pihentetőhelyként munkatársaik számára. Abházia már csak azért is jó választás Kovács Bélának, mert a szakadár államból meglehetősen körülményes volna hazahozni, a nemzetközi elfogatóparancsot ugyanis lehetetlen a térségben érvényesíteni. Amennyiben az ellenzéki politikus nem jelenik meg az ismételt idézésre és hivatalos irattal nem menti ki magát, első lépésben elrendelik az elővezetését, ha ez sem eredményes, kiadják ellene a hazai és a nemzetközi elfogatóparancsot.

Ismert, az ügyészségi nyomozók azért postáztak újabb idézést Kovács Bélának, mert költségvetési csalással akarják meggyanúsítani. A költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárásban az EP felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, miután Kovács három alkalommal sem jelent meg az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt. A mentelmi jog felfüggesztését az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentése alapján Polt Péter legfőbb ügyész tavaly szeptemberben indítványozta, mert a gyanú szerint a jobbikos európai parlamenti képviselő 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, ők azonban valójában nem is jártak Brüsszelben, és semmilyen munkát nem végeztek ott Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket.

Kovács Béla Brüsszelben pózol

Kovács Béla a Facebookon közzétett fotóival cáfolja a Magyar Időkben megjelenteket.

"Nem Abháziában bujkálok, hanem a munkahelyemen dolgozom, Brüsszelben." Forrás: Kovács Béla Facebook oldala

Forrás: Magyar Idők. Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.