Pesti Srácok

Újabb összellenzéki "mesterterv" született a kormányváltásra

Újabb összellenzéki "mesterterv" született a kormányváltásra

A Jobbik, az MSZP és az LMP összefogását sürgetik értelmiségi körök Róna Péter közgazdász, az LMP programírójának vezetésével – értesült a Magyar Idők. A lehetséges együttműködésről meg is kezdődtek az informális egyeztetések, az alku legnehezebb részét információink szerint az MSZP jelenti - írja Bákonyi Ádám a Magyar Időkben megjelent cikkében.

Tény, hogy a Jobbik szívesen összefogna az LMP-vel, erre Vona Gábor már többször tett utalást.

– fogalmazott a Jobbik elnöke decemberben az ATV-ben.

PestiSracok facebook image

Botka László februárban ugyancsak az LMP-t kereste meg elsőként, hogy az együttműködésről egyeztessen. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje a budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet, és mivel – az akkori forgatókönyv szerint – az első két helyhez ragaszkodtak a szocialisták, a közös listán a harmadik helyet kínálta fel az ökopártnak.

Arra hivatkozva, hogy önállóan indulnak a választáson, Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök ekkor nemet mondtak Botkának, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.

A Magyar Idők a közelmúltban számolt be arról, hogy a lehetséges szövetségi politika kérdésében két irányvonal alakult ki az MSZP-ben. Bár abban mindenki egyetért, hogy a legfontosabb az LMP-vel való együttműködés lenne, annak elutasító magatartása miatt Botka László tanácsadói stábja arra jutott, hogy helyi szinten inkább a Jobbikkal kellene együttműködni, mint a DK-val.

Az MSZP vezetésének jelentős része azonban elfogadhatatlannak tartja a Jobbikkal való kollaborációt, és Gyurcsány Ferencéket tekinti természetes szövetségesnek. Ennek ellenére az MSZP és a Jobbik egyes képviselői már több informális tárgyalást folytattak egymással a stratégia összehangolásáról, illetve a legfontosabb politikai kérdésekről.

Milyen stratégia lehet eredményes A balliberálisok számára?

Kiszelly Zoltán, Századvég: Mivel a teljes baloldali összeborulást 2014-ben már kipróbálták, és bebizonyosodott hogy az nem működik, két lehetőséget látok. Vagy meg kell haladni a centrális erőteret, azaz az esélyesebb ellenzéki jelölt érdekében jobbikos szavazókat kell elhozni balra, illetve fordítva. Ennek van inkább esélye, idesorolható a Bitó-szalon javaslata, hogy az egész ellenzék álljon össze, illetve az a felvetés, hogy Simicska és Soros médiája egyezzen ki egymással. A másik, hogy a baloldal vagy a Jobbik külön-külön meg tud szólítani egymillió új szavazót, tehát nem egymástól veszik el őket. Erre nagyon kevés esélyt látok, a kormánynak óriá­si hibát kellene elkövetnie ahhoz, hogy egymillió bizonytalan ellene szavazzon.

Horn Gábor, Republikon Alapítvány: A legrosszabb forgatókönyv a balliberális ellenzék részéről, hogy az Orbán utáni világ programjának bemutatása helyett azzal foglalkoznak, ki kivel fog össze és kivel nem. Ennek ellenére nem írnám le a 2018-as választást, hiszen nemzetközi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy akár fél éven belül is képes megváltozni a politikai széljárás. A választás az egyéni körzetekben dől el, a listák nem is annyira érdekesek. A kérdés az, hogy a 106-ból van-e olyan 35-40 körzet, amelyet a baloldali és liberális ellenzék bármilyen összetételben meg tud nyerni. Azt gondolom, hogy Simicskával a háta mögött a Jobbik akár 10-15 körzetet is hozhat, azaz a Fidesznek nem lenne többsége a parlamentben 2018-ban.

Magyar Idők; Fotó: youtube.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.