Pesti Srácok

Újabb összellenzéki "mesterterv" született a kormányváltásra

Újabb összellenzéki "mesterterv" született a kormányváltásra

A Jobbik, az MSZP és az LMP összefogását sürgetik értelmiségi körök Róna Péter közgazdász, az LMP programírójának vezetésével – értesült a Magyar Idők. A lehetséges együttműködésről meg is kezdődtek az informális egyeztetések, az alku legnehezebb részét információink szerint az MSZP jelenti - írja Bákonyi Ádám a Magyar Időkben megjelent cikkében.

Tény, hogy a Jobbik szívesen összefogna az LMP-vel, erre Vona Gábor már többször tett utalást.

– fogalmazott a Jobbik elnöke decemberben az ATV-ben.

PestiSracok facebook image

Botka László februárban ugyancsak az LMP-t kereste meg elsőként, hogy az együttműködésről egyeztessen. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje a budapesti körzetek felét, Pest megyében bármelyik körzetet, és mivel – az akkori forgatókönyv szerint – az első két helyhez ragaszkodtak a szocialisták, a közös listán a harmadik helyet kínálta fel az ökopártnak.

Arra hivatkozva, hogy önállóan indulnak a választáson, Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök ekkor nemet mondtak Botkának, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.

A Magyar Idők a közelmúltban számolt be arról, hogy a lehetséges szövetségi politika kérdésében két irányvonal alakult ki az MSZP-ben. Bár abban mindenki egyetért, hogy a legfontosabb az LMP-vel való együttműködés lenne, annak elutasító magatartása miatt Botka László tanácsadói stábja arra jutott, hogy helyi szinten inkább a Jobbikkal kellene együttműködni, mint a DK-val.

Az MSZP vezetésének jelentős része azonban elfogadhatatlannak tartja a Jobbikkal való kollaborációt, és Gyurcsány Ferencéket tekinti természetes szövetségesnek. Ennek ellenére az MSZP és a Jobbik egyes képviselői már több informális tárgyalást folytattak egymással a stratégia összehangolásáról, illetve a legfontosabb politikai kérdésekről.

Milyen stratégia lehet eredményes A balliberálisok számára?

Kiszelly Zoltán, Századvég: Mivel a teljes baloldali összeborulást 2014-ben már kipróbálták, és bebizonyosodott hogy az nem működik, két lehetőséget látok. Vagy meg kell haladni a centrális erőteret, azaz az esélyesebb ellenzéki jelölt érdekében jobbikos szavazókat kell elhozni balra, illetve fordítva. Ennek van inkább esélye, idesorolható a Bitó-szalon javaslata, hogy az egész ellenzék álljon össze, illetve az a felvetés, hogy Simicska és Soros médiája egyezzen ki egymással. A másik, hogy a baloldal vagy a Jobbik külön-külön meg tud szólítani egymillió új szavazót, tehát nem egymástól veszik el őket. Erre nagyon kevés esélyt látok, a kormánynak óriá­si hibát kellene elkövetnie ahhoz, hogy egymillió bizonytalan ellene szavazzon.

Horn Gábor, Republikon Alapítvány: A legrosszabb forgatókönyv a balliberális ellenzék részéről, hogy az Orbán utáni világ programjának bemutatása helyett azzal foglalkoznak, ki kivel fog össze és kivel nem. Ennek ellenére nem írnám le a 2018-as választást, hiszen nemzetközi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy akár fél éven belül is képes megváltozni a politikai széljárás. A választás az egyéni körzetekben dől el, a listák nem is annyira érdekesek. A kérdés az, hogy a 106-ból van-e olyan 35-40 körzet, amelyet a baloldali és liberális ellenzék bármilyen összetételben meg tud nyerni. Azt gondolom, hogy Simicskával a háta mögött a Jobbik akár 10-15 körzetet is hozhat, azaz a Fidesznek nem lenne többsége a parlamentben 2018-ban.

Magyar Idők; Fotó: youtube.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.