Pesti Srácok

A brit nagykövet szerint túl nagy beleszólása volt Brüsszelnek a migrációba

A brit nagykövet szerint túl nagy beleszólása volt Brüsszelnek a migrációba

Iain Lindsay budapesti brit nagykövet a Hetek című közéleti hetilapnak adott interjújában elmondta, vissza akarták venni az irányítást a bevándorlás felett az EU-tól, az emberek ezért döntöttek a Brexit mellett. Mint hozzátette, hasonlóan gondolkoznak a migrációs válság kezeléséről Orbán Viktorral, és készek garantálni a szigetországban élő magyarok jogait. Mint fogalmazott, „minden országnak joga van megvédeni a határait. Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia nem része Schengennek”

Iain Lindsay a Hetek című lapnak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, nem engedhetik, hogy a szélsőséges merényletek megváltoztassák a brit mindennapokat, hiszen ezzel a támadók győznének. A nagykövet ugyanakkor hangsúlyozta, nem ért egyet Sadiq Khan londoni polgármester kijelentésével, aki szerint a nagyvárosi élet velejárója a terrorveszély.

– fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Lindsay arról is beszélt, az előrehozott választások kapcsán a sajtó azt sugallta, mintha Jeremy Corbyn munkáspárti vezető lett volna a valódi győztes. Ezzel szemben a baloldali pártelnöknek nem lesz beleszólása a Brexit-tárgyalásokba, csak a parlamentben mondhatja el ezzel kapcsolatos véleményét. A brexites népszavazással kapcsolatban úgy fogalmazott, nem csak a britek, hanem sok más európai is azt gondolja, túl nagy fennhatóságot adtak Brüsszelnek, és Anglia most csak vissza akarja venni az irányítást, többek között a bevándorlás felett is. Megjegyezte, ez nem jelenti azt, hogy a kint élő magyaroknak távozniuk kell. Akik már legalább 5 éve az országban élnek, folyamodhatnak letelepedési engedélyért. Az uniós polgárok jogait a jövőben a brit bíróságokon keresztül kívánják garantálni, ez ügyben nincs egyetértés az EU-val.

– vélekedett.

Iain Lindsay a Hetenek arról is beszélt, nagyon jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a politikai, gazdasági és kulturális élet más szereplőivel is. Nem ért egyet mindenben Orbán Viktorral, de a menekültválság kezeléséről hasonlóan gondolkoznak.

– fogalmazott.

A teljes interjú a Hetek legfrissebb lapszámában olvasható.

Forrás: Hetek; fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.