Pesti Srácok

Kerényi szerint Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható

Kerényi szerint Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható

Bayer Zsolt leírása, például a kőszegi katonai reálgimnázium melletti mohos kősziklához fűződő legenda narratívája Petőfi Sándor Útirajzok kötetének legnemesebb irodalmi hagyományaihoz hasonlítható – Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott szerint ezért is indokolt, a borítékolt felháborodás ellenére, hogy a politikai botrányokat okozó publicista kötete is bekerüljön a Nemzeti Könyvtárba.

Bayer Zsolt 1100 év Európa közepén című kötete kerül Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Madách Imre vagy éppen a munkaszolgálatos gyűjtőtáborba vezényelt Rejtő Jenő mellé a Nemzeti Könyvtár sorozatba – ezt Kerényi Imre mondta el az atv.hu-nak azok után, hogy a Demokratának adott interjúban azt jósolta, "nagy lesz a felháborodás", mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogja jelentetni Bayert. A "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős" miniszterelnöki megbízottól azt kérdezte az atv.hu munkatársa, miért gondolta, hogy nagy lesz a felháborodás, és ha tudja előre, miért döntött így? Kerényi válasza úgy hangzott:

– méltatta Kerényi Bayer írásait. Véleménye szerint a kőszegi katona alreálgimnázium melletti "mohos kősziklához fűződő legenda leírása csupa narratíva", Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható. A miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, hogy A másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979 július 31-én indult el az országos kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milicből, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979 október 31-én érte el a kéktúra nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben az Írott-kő alatti Szent-Vid hegyen. Bayer kötete a kéktúra állomásainak szépírói útleírása. "Félmondatok", "erős szavak", "stílus" – Kerényi Imre a Bayer publicisztikák durva mondatait nem is akarta hallani: "aki elüt egy cigánygyereket, taposson a gázba, esetleg vegyen egy fegyvert, és használja, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre, nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen, a cigányság ezen része állat, az állatok meg ne legyenek, minden tizennégy év feletti migráns potenciális gyilkos, a képviselők munkáját megzavaró civileket a taknyukon és a vérükön kell kirángatni a parlamentből" – sorolta volna az atv.hu. Kerényi Imre szerint ezek kiemelt, kiragadott mondatok. Ezeket ő sem szereti – árulta el. Mindazonáltal úgy véli, az 1100 év Európa közepén Bayer-kötet méltán szerepel majd a legnagyobb magyar szépírók, Móricz Zsigmond, Madách Imre vagy például Szerb Antal kötetei mellett a Nemzeti Könyvtárban. Kerényit Orbán Viktor miniszterelnök bízta meg a Nemzeti Könyvtár létrehozásával, 345 milliós büdzséből.

PestiSracok facebook image

Forrás: atv.hu, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!