Pesti Srácok

Kerényi szerint Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható

Kerényi szerint Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható

Bayer Zsolt leírása, például a kőszegi katonai reálgimnázium melletti mohos kősziklához fűződő legenda narratívája Petőfi Sándor Útirajzok kötetének legnemesebb irodalmi hagyományaihoz hasonlítható – Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott szerint ezért is indokolt, a borítékolt felháborodás ellenére, hogy a politikai botrányokat okozó publicista kötete is bekerüljön a Nemzeti Könyvtárba.

Bayer Zsolt 1100 év Európa közepén című kötete kerül Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal, Madách Imre vagy éppen a munkaszolgálatos gyűjtőtáborba vezényelt Rejtő Jenő mellé a Nemzeti Könyvtár sorozatba – ezt Kerényi Imre mondta el az atv.hu-nak azok után, hogy a Demokratának adott interjúban azt jósolta, "nagy lesz a felháborodás", mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogja jelentetni Bayert. A "tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős" miniszterelnöki megbízottól azt kérdezte az atv.hu munkatársa, miért gondolta, hogy nagy lesz a felháborodás, és ha tudja előre, miért döntött így? Kerényi válasza úgy hangzott:

– méltatta Kerényi Bayer írásait. Véleménye szerint a kőszegi katona alreálgimnázium melletti "mohos kősziklához fűződő legenda leírása csupa narratíva", Bayer kötete Petőfi Sándor Útirajzok leírásához hasonlítható. A miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, hogy A másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része volt. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979 július 31-én indult el az országos kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milicből, s összesen 1124 kilométer megtétele után, 1979 október 31-én érte el a kéktúra nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben az Írott-kő alatti Szent-Vid hegyen. Bayer kötete a kéktúra állomásainak szépírói útleírása. "Félmondatok", "erős szavak", "stílus" – Kerényi Imre a Bayer publicisztikák durva mondatait nem is akarta hallani: "aki elüt egy cigánygyereket, taposson a gázba, esetleg vegyen egy fegyvert, és használja, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre, nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen, a cigányság ezen része állat, az állatok meg ne legyenek, minden tizennégy év feletti migráns potenciális gyilkos, a képviselők munkáját megzavaró civileket a taknyukon és a vérükön kell kirángatni a parlamentből" – sorolta volna az atv.hu. Kerényi Imre szerint ezek kiemelt, kiragadott mondatok. Ezeket ő sem szereti – árulta el. Mindazonáltal úgy véli, az 1100 év Európa közepén Bayer-kötet méltán szerepel majd a legnagyobb magyar szépírók, Móricz Zsigmond, Madách Imre vagy például Szerb Antal kötetei mellett a Nemzeti Könyvtárban. Kerényit Orbán Viktor miniszterelnök bízta meg a Nemzeti Könyvtár létrehozásával, 345 milliós büdzséből.

PestiSracok facebook image

Forrás: atv.hu, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.