Pesti Srácok

A rendőrség megmagyarázza, miért nem vették hamarabb őrizetbe a Dózsa György úti kabrióst

A rendőrség megmagyarázza, miért nem vették hamarabb őrizetbe a Dózsa György úti kabrióst
Dózsa György úti halált okozó gázoló Őrizetbe vették a Dózsa György úton, május közepén történt halálos baleset okozóját Fotó: Horváth Péter Gyula

Közleményt adott ki pénteken a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hogy cáfolja azokat a „hangulatkeltő” állításokat, amelyek egyes sajtótermékekben jelentek meg a fővárosi Dózsa György úton történt májusi halálos autóbaleset kapcsán. A rendőrség megindokolta, miért vártak augusztusig a balesetet okozó M. Richárd őrizetbe vételével.

A két halálos áldozatot követelő Dózsa György úti autóbaleset ügyében egyes sajtóorgánumok az elmúlt napokban azt firtatták, miért nem közvetlenül a májusi tragédia után vették őrizetbe a balesetet okozó Mercedes kabrió vezetőjét, M. Richárdot, miért csak múlt szombaton. Illetőleg azt is kifogásolták, hogy a férfit a baleset után egy másik, bérelt autó volánja mögött is látták. Az ügyre még az MSZP is rácuppant, és nekik még az bravúr is sikerült, hogy összekapcsolták az ámokfutót Rogán Antallal. Miközben pont a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán volt az, aki a politikusok közül egyedüliként nehezményezte, hogy a bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba M. Richárdot. A BRFK pénteken közleményt adott ki, hogy helyre tegye a sajtóban megjelent „hangulatkeltő”, „egykori nyomozók” szájába adott, az eljárási szabályoknak nem megfelelő nyilatkozatokat. Ebben többek között kiemelték: a rendőrségnek a baleset után

Leszögezték: a büntetőeljárási szabályok értelmében a hatóságnak először a felelősséget megalapozó, személyre szóló bizonyítékokat kell begyűjtenie, ezek hiányában viszont nem korlátozhatja senki személyes szabadságát. Ám a Dózsa György úti balesetről a szakvélemények csak később készültek el, ezért őrizetbe vételre, személyi szabadság korlátozására a baleset után közvetlenül nem volt törvényes lehetőség – derül ki a kommünikéből. A BRFK arra a sajtóhírre is kitért, amely szerint M. Richárd a balesetkor és utána is érvényes vezetői engedély nélkül autózott. Kiemelték:

PestiSracok facebook image

Fölhívták a figyelmet, hogy a szakvéleményeket nem a rendőrség készíti, azokra nincs semmilyen ráhatásuk. Megjegyezték: a szakvélemény-készítés egy „

időigényes munkafolyamat

”.

M. Richárd szereti a méregdrága autókat, Fotó: Facebook

Két halott, rovott múlt

Emlékezetes, még májusban egy Mercedes kabrió egy Citroennel karambolozott a fővárosi XIII. kerületben, a Dózsa György úton. A Citroen a közeli trolimegállóba csapódott, elsodorva az ott várakozókat. A balesetben egy 23 éves férfi a helyszínen meghalt, hárman súlyosan, hárman pedig könnyebben sérültek. A súlyos sérültek közül egy 37 éves budapesti férfi a kórházba szállítás után életét vesztette. A kabriót az éjszakai életben jól ismert M. Richárd vezette. Ő volt a kecskeméti maffiaper ötödrendű vádlottja, akire 2006-ban jogerősen nyolc év szabadságvesztést szabott ki a bíróság. M. Richárdot múlt szombaton vette őrizetbe a rendőrség a Dózsa György úti tragédia ügyében halálos közúti közlekedési baleset gondatlan okozása miatt, miután a beszerzett személyi és tárgyi bizonyítékok, szakértői vélemények alapján megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésével ő gyanúsítható. Az őrizetbe vétel mellett a hatóság a nehézfiú előzetes letartóztatását is kezdeményezte a bűnismétlésre hivatkozva, ám a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn úgy döntött, hogy M. Richárd házi őrizetbe kerül. Igaz, a döntés nem jogerős, mivel az ügyészség fellebbezett.

Megírtuk, a rovott múltú férfit hetekkel ezelőtt egyszer már előállította a rendőrség: M. Richárd éppen a II. kerületi Kapy úton haladt a Mercedesével, amikor a készenléti rendőrség munkatársai elfogták, majd az illetékes kapitányságra vitték, ahol „eltiltás hatálya alatt történt járművezetés” miatt kilencvenezer forintos pénzbírságot szabtak ki rá, majd elengedték. Arról is elsőként a PestiSrácok.hu számolt be még júniusban, hogy a férfi már a Dózsa György úti baleset idején sem vezethetett volna.

PS/Police.hu. Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)