Pesti Srácok

Új jelzés kerülhet az élelmiszerekre a magyar javaslat alapján

Új jelzés kerülhet az élelmiszerekre a magyar javaslat alapján

A termékek jelölését és a védjegyek piacát is érinti az a húszpontos akcióterv, amelynek célja az élelmiszerek minőségének javítása és a vásárlói tudatosság növelése - mondta a Magyar Időknek Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Heteken belül kiderülhet, hogy Brüsszel áldását adja-e a nyugati és a keleti piacon eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerek jelölésére vonatkozó magyar javaslatra - írta a Magyar Idők.

Ha az Európai Bizottság pozitív választ küld hazánknak, a nagy multinacionális élelmiszergyártóknak kötelezően fel kell majd tüntetniük a csomagoláson, ha az adott márkatermék összetételében vagy minőségében eltér a más országokban kapható verziótól - mondta a lapnak Zsigó Róbert.

Az államtitkár szerint az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályok uniós hatáskörben vannak, a tagállamoknak csupán szűk mozgásterük van. Azt remélik, hogy Brüsszel támogatni fogja az eltérő minőség jelölésére vonatkozó magyar javaslatot.

A nemrég napvilágot látott, úgynevezett húszpontos élelmiszer-minőségi stratégiával kapcsolatban Zsigó Róbert közölte, hogy az intézkedéscsomag egyik lényeges eleme - az élelmiszerkönyvi előírások szigorítása és a hatósági ellenőrzés fejlesztése mellett - a vásárlói tudatosság növelése, a szemléletformálás. Az eltérő minőségű élelmiszerek esetében is az a legfontosabb szempont, hogy a vásárlók tudják, mire kell figyelniük a választáskor.

Erre a feladatra a következő években több mint másfél milliárd forintot fordíthat a földművelésügyi tárca.

A jelölések mellett a védjegyek piacán is rendet tennének, ma ugyanis számtalan minőséget garantáló jelölés van forgalomban. Nagyon sokféle védjegyet használnak a magyar piacon, amelyekről az emberek egyre kevésbé tudják eldönteni, hogy melyik védjegy mit garantál. Ezért is fontos, hogy megkeressék azokat a pontokat, ahol egyszerűsíteni lehet a rendszeren - mondta.

Emellett megerősítik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet is, a rendszer pedig egy S-QR-kód-alapú hátteret is kap, amely segítségével a vásárlók egy kattintással minden fontos információt megtudhatnak az adott termékről.

PS/MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?