Pesti Srácok

Brüsszeli, német és osztrák lapok az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítéletéről értekeztek

Brüsszeli, német és osztrák lapok az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítéletéről értekeztek

Jogi szempontból teljes vereség Magyarország és Szlovákia számára az Európai Bíróság kvótaügyben hozott keddi döntése, politikai szempontból azonban más a helyzet, a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus gyakorlatilag megbukott a tagállamok nyílt vagy csendes ellenállásán - írta szerdán a Le Soir című belga napilap.

A cikk szerint az Orbán Viktor kormányfő és néhány közép-európai kollégája által szervezett "ellenzéki mozgalomnak" sikerült megakadályoznia a menekültügyet szabályozó dublini rendszer reformját, egy olyan kötelező, állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását, amely súlyos szükséghelyzetekben léphetne életbe.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai újság európai kiadása arról számolt be, hogy az ítélet tovább élesítette a migrációs vitát az EU-ban. Mint írták, a felperesek hozzáállása különböző: a szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy országa tiszteletben fogja tartani a bíróság döntését, míg a magyar kormány reakciója ennél "jóval keményebb" volt. A menekültügyi kvóták kérdése az utóbbi két évben olyan üggyé vált, amelyet a keleti tagállamok nacionalista vezetői mozgósításra használnak fel - írta a politikai-üzleti lap, hozzátéve, hogy Orbán Viktor a magyarok védelmezőjeként állítja be magát a választási kampányban.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) vezércikke szerint a magyar kormány reakciója a bírósági döntésre "sértés", és azt mutatja, hogy egyáltalán nem sikerült felfogni, mi az EU lényege. Sem Brüsszel, sem Berlin nem írhatja elő Budapestnek és Varsónak, hogy "minden migránst égi áldásnak lássanak", de minden uniós tagállam elvárhatja a másiktól, hogy tartsa magát az európai és a nemzetközi joghoz - áll a cikkben. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen a magyar és a lengyel kormánynak van gondja saját bíróságaikkal és alkotmánybíróságukkal, éppen ezek a kormányok "korlátozzák a szabadságot", és érzik úgy, hogy az "abszolút igazság birtokában vannak" - olvasható.

PestiSracok facebook image

- írta a FAZ, hangsúlyozva, hogy "az emberek nem tekintélyelvű rezsimekért és a bezárkózásért mentek az utcára Kelet-Közép-Európában".

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárjában a többi között kiemelte: a menekültek elosztását elutasító tagállamok elsősorban a döntés jogellenességére hivatkoztak, de a szerdai bírósági döntés alapján nincs igazuk. Arra is hivatkoztak, hogy a menekültek között terroristák rejtőznek. Azonban ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon a keresztény-humanista örökség mellett elköteleződő és az emberi jogokat kiemelten fontosnak tartó Európának el kell taszítania több százezer segítségre szoruló embert csak azért, hogy néhány esetleg veszélyes embert távol tartson? - tette fel a kérdést a szerző.

A harmadik érv az volt, hogy a befogadás veszélybe sodorja a nemzet homogenitását, holott az EU az alapjogok révén nem éppen a nemzeti homogenitást segíti elő. Az EU "életelixírét" az emberek találkozásai, kölcsönhatásai jelentik, és ebből sok kelet-európai is profitál, amikor Nyugaton dolgozik. Ez nem korlátozódik az uniós polgárokra, mert az öregedő Európa bevándorlási célpont, így az EU és tagállamai sokszínűbbek lesznek. Aki pedig ezt nem akarja, annak "ki kell jelentkeznie az EU-ból, vagy be kell zárkóznia" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A Handelsblatt című üzleti lap kommentárja szerint míg Szlovákia "elismerte vereségét", mások inkább "olajat öntenek a tűzre", így Orbán Viktor magyar kormányfő külügyminisztere útján tudatta, hogy nem fogadja el az ítéletet.

- tették hozzá. Az államok teljes szuverenitását az EU-csatlakozással felváltja a közös felelősségvállalás, ez is az ítélet lényege - vélekedett a szerző. Nem várható, hogy Magyarország gyorsan "jobb belátásra" térjen, hiszen Orbán Viktor a 2018-as választásra készül, és aligha távolodik el "Brüsszel-ellenes, makacs" politikájától - fejeződik be a cikk.

MTI, Vezető kép: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.