Pesti Srácok

Egyre több menekültügyi eljárás végződik a bíróságon Németországban

Egyre több menekültügyi eljárás végződik a bíróságon Németországban

Egyre több menekültügyi eljárás végződik bíróságon Németországban, hétfőn megjelent adatok szerint csaknem 300 ezer ügyet tárgyalnak.

A belügyminisztérium a Zöldek egyik szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy július közepéig hozzávetőleg 283 ezer menedékkérő kért jogorvoslatot az illetékes közigazgatási bíróságon a menedékjogi kérelemről döntő szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) határozata miatt, ami több mint 100 ezres növekedés a tavaly év végi 175 ezerhez képest. A bíróságok leterheltségét mutatja, hogy az idén januártól májusig csupán 39 ezer ügyet tudtak lezárni.

Az esetek nagyjából kétharmadában a menedékjogi kérelem elutasítása miatt fordultak bírósághoz. Az ilyen ügyek több mint 50 százalékát ugyan sikerült bírósági döntés nélkül lezárni, például azért, mert a jogorvoslati kérelmet visszavonták, de azokban az ügyekben, amelyekben tartalmi döntést kellett hozni, a bíróságok többnyire a menedékkérő álláspontját fogadták el. Így például a szíriaiak körében 80 százalék végül megkapta a menedékjogot, az afganisztáni kérelmezők esetében pedig 60 százalék ez az arány - ismertette az adatokat a Süddeutsche Zeitung című lap.

A bíróságokhoz egyre gyakrabban fordulnak azért is, mert a BAMF nem engedélyezi a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítést. Ezzel kapcsolatban a Rheinische Post című lap hétfőn egy külügyminisztériumi kimutatásra hivatkozva azt írta, hogy az idén az első fél évben 60 ezer vízumot adtak ki családegyesítés címén, tavaly egész évben pedig mintegy 100 ezret.

PestiSracok facebook image

A családegyesítési jogot 2016 elején korlátozták, a 2018 tavaszáig érvényes szabály alapján az oltalmazott státust szerző menedékkérők nem élhetnek családegyesítési jogukkal, hogy ne terhelődjön túl a menekültügyi rendszer. Oltalmazott státus azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. Az idén az első fél évben nagyjából 70 ezer, tavaly pedig mintegy 150 ezer menedékkérő kapott ilyen jogállást.

Németországba a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, tavaly pedig 280 ezer, és az idén augusztus végéig további 124 ezer.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)