Helyretette Kósa az őt betonminiszternek degradáló ellenzékieket
Az ellenzéki pártok fanyalgása mellett hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága Kósa Lajost, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosát. A meghallgatáson az ellenzék azon fanyalgott, hogy a Modern városok program csak a betonról szól, presztízsberuházásokra költenek és a projektek jó része betonban, térkőben ölt testet. Kósa az ellenzéki felszólalásokra adott válaszában helyretette a politikusokat és azzal szúrt vissza, hogy miért baj az, ha presztízsberuházásokra költenek, hiszen azok olyan beruházások, amelyekre büszkék lehetnek. Kósa a nagyvárosokat nevezte meg a vidék fejlesztésének lehetséges motorjaként.
A nagyvárosokat nevezte meg a vidék fejlesztésének lehetséges motorjaként szerdai budapesti bizottsági meghallgatásán Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. A fideszes politikust az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők kilenc szavazatával, az MSZP és a Jobbik egy-egy elutasító voksa ellenében alkalmasnak találta a poszt betöltésére.
A miniszterjelölt a Modern városok programról szólva azt mondta, azt jól előkészítették, de "most jön a munka dandárja". Közölte, a programnak mintegy 250 projektje van, a rendelkezésre álló uniós és hazai forrás csaknem 3400 milliárd forint. Kósa Lajos, aki jelenleg a Fidesz frakcióvezetője, a miniszteri poszt létrehozásáról szólva azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, ha egy kézbe kerülne a program irányítása, mert jelenleg több tárcának is együtt kell működnie a városokkal a lebonyolításban. A poszt várományosa nagy megtiszteltetésnek nevezte Orbán Viktor felkérését az ország legnagyobb fejlesztési programjának irányítására, úgy fogalmazott: nagy kedvvel és ambícióval vág neki a feladatnak. Kósa Lajos jelezte ugyanakkor, nemcsak ezzel a programmal foglalkozik majd, hanem más, a megyei jogú városokat érintő fejlesztésekkel is, amelyekben a kormány fontos szereplő. Példaként említette a határon átnyúló uniós forrású projekteket.
Kitért arra is, hogy a Modern városok program régi feladata a megyei jogú városok összekötése az európai gyorsforgalmi úthálózattal, és e programnak közúti és vasúti fejlesztési részei is vannak. Kósa Lajos ismertetése szerint a megyei jogú városokban jelenleg mintegy 2,5 millióan laknak, "nappali népességük" 3 millió, míg az agglomerációkkal együtt 4-4,5 milliósak, így a program az ő életüket befolyásolja közvetlenül 2022. december 31-éig.
Az MSZP-s Szakács László annak a véleményének adott hangot, hogy az új miniszteri poszt létrehozása valójában csak kommunikációs célokat, a miniszterelnök ígéreteinek magyarázatára szolgál. A jobbikos Volner János azt mondta, pártja "betonba öntött" magyar jövőnek tartja a Modern városok programot, mert a projektek jó része betonban, térkőben ölt testet, ahelyett, hogy az emberekre, például oktatásra fordítanák. Demeter Márta (LMP) is arról beszélt, hogy a mintegy 3400 milliárd forintból mindössze 109 milliárd jut oktatásra, a többit betonra, stadionépítésre, presztízsberuházásokra fordítják.
Kósa Lajos az ellenzéki felszólalásokra adott válaszában azt vetette fel, miért baj az, ha presztízsberuházásokra költenek, hiszen azok olyan beruházások, amelyekre büszkék lehetnek. Hozzátette: olyan beruházást nem is akar, amelyikre nem lehet büszke az adott város.
Kérdésre elmondta, "jelen állás szerint" irányítási és felügyeleti joga lesz a fejezeti kezelésű előirányzatoknak a Modern városok programra vonatkozó része felett, miként azon kormányzati szervezetek felett is, amelyek részt vesznek a program végrehajtásában. Hozzátette: az ő tevékenysége az önkormányzati önállóságot akkor sem csorbíthatja, ha egyes projektekről eltérő elképzelése van.
Kósa Lajos a meghallgatása utáni sajtótájékoztatóján megjegyezte, szerinte néhány fontos, stratégiai kérdés nem került szóba. Ilyen téma például, hogy miként lehet összehangolni irányítási szinten az önálló státuszú és különálló megyei jogú városokat és az őket körülvevő agglomerációt, mivel a fejlesztések közösek. Másik fontos kérdésként azt vetette fel, hogyan lehetne hatáskör, beosztás vagy irányítás szempontjából csoportokba rendezni az önkormányzatokat annak érdekében, hogy jobban lehessen segíteni, fejleszteni, irányítani őket. Ez azért lenne lényeges, mert a magyar önkormányzati rendszer 3200 teljesen önálló, azonos státuszú települést hozott létre, miközben az önkormányzatok között hatalmasok az eltérések - mondta a politikus.
Vezető kép: Illyés Tibor/MTI
