Pesti Srácok

Íme az első német település, amely megtiltja a menedékkérők beköltözését

Íme az első német település, amely megtiltja a menedékkérők beköltözését

A város túlterheltsége miatt nem engednek beköltözni több menedékkérőt a németországi Salzgitterbe.

Hétvégi sajtójelentések szerint Salzgitter az első németországi település, amely megtiltja menedékkérők beköltözését. Az Alsó-Szászország tartományi város vezetésének döntése "precedenst teremthet", más települések is követhetik példáját - emelik ki a tudósítások. Az új szabályozás szerint menedékkérők csak rendkívüli esetben költözhetnek a városba. A már ott élők rokonaira nem vonatkozik a korlátozás, amelyet legkorábban 2019 augusztusában vonhatnak vissza.

A kereszténydemokrata (CDU) városvezetés arra hivatkozik, hogy a menedékkérők - főleg szíriaiak - koncentrációja meghaladja a település integrációs képességét. A 106 ezer lakosú városban 5700 menedékkérő él. A ZDF országos köztelevízió beszámolója szerint egyes óvodákban 60-70 százalék a nem német gyerekek aránya. A városháza szerint a munkaerőpiaci helyzet is korlátozást indokol: míg a tartomány egészében a munkakeresők között 0,6 százalék a menedékkérők aránya, ez Salzgitterben 1,8 százalék.

A tartomány szociáldemokrata (SPD) vezetésű belügyminisztériuma támogatja a döntést, és 11 millió euró (3,4 milliárd forint) sürgősségi támogatást biztosít Salzgitternek a tartományi integrációs alapból. További 9 millió euróval támogatják a szintén nehéz helyzetbe került Delmenhorstot és Wilhelmshavent, ahol 1,4 százalék, illetve 1,3 százalék a menedékkérők aránya a munkakeresők között. A három város főleg azért vonzza a menedékkérőket, mert viszonylag olcsón lehet lakást bérelni.

PestiSracok facebook image

A tartományi gyűlésben (Landtag) ellenzékben lévő CDU szerint az egyszeri támogatás csak "tűzoltás", helyette az egész tartományra kiterjedő szabályozásra van szükség. Az SPD-vel kormányzó Zöldek a választási kampánynak tulajdonítják Salzgitter és a belügyminisztérium lépését, szerintük az ésszerű integrációs politikát helyettesítő kampányfogásról van szó.

Németországba 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, tavaly pedig 280 ezer, és az idén augusztus végéig további 124 ezer. A közös terheket a tartományok között elosztó rendszer alapján Alsó-Szászországnak a menedékkérők mintegy 10 százalékát kell befogadnia.

MTI; Vezető kép: standord38.de

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.