Pesti Srácok

Közösségimédia-függő a magyar fiatalok 30 százaléka

Közösségimédia-függő a magyar fiatalok 30 százaléka

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken - derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából, amely a közösségi média és online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgálta a fiatalabb, Y és Z generáció, a 16-37 évesek körében. A két társaság közleménye szerint az Y és Z generációs magyar felhasználók leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek, és hetente átlagosan 22 órát interneteznek. Elsősorban a Facebookot, a Facebook Messengert és a Youtube-ot használják, főleg kapcsolattartási és tájékozódási céllal: 30 százalékuknak pedig, amint van néhány szabad perce az iskolában, vagy a munkahelyén, első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat, miközben 55 százalékukat idegesíti, ha ismerősei minden apróbb történésről beszámolnak.

Az Y és Z generációba tartozó internetezők 89 százalékának van saját okostelefonja, a 16-21 évesek 95 százalékának. Saját laptopja, vagy PC-je ezzel szemben csak 5-ből négy 16-37 évesnek van. A fiatal internetezők 82 százalékának van mobilinternet előfizetése, szűk többségük, 53 százalékuk ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatmennyiséget: a legtöbben, a válaszadók 29 százalékának 500MB és 2GB közötti adatforgalmú csomagja van. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók-filmek nézésére és csevegőprogramokra használnák a telefont. Egy nap átlagosan 3,1 órát töltenek internetezéssel az Y és a Z generáció tagjai, közülük a legtöbbet - 3,4 órát - a legfiatalabb korcsoport, a 16-21 évesek vannak a világhálón. Az internetezők zöme, 96 százaléka legalább heti rendszerességgel a közösségi oldalakat látogatja, de majdnem ugyanennyien, 91 százalékuk böngészik internetes oldalakat - nem híroldalakat - és használnak írásbeli csevegőprogramokat (90 százalék). A kutatás szerint a legfiatalabbak (16-21 évesek) élen járnak a tartalmak fogyasztásában és előállításában is: 69 százalékuk legalább hetente néz videót/filmet tableten vagy okostelefonon az interneten keresztül, míg 55 százalékuk hetente fogyaszt blog/vlog bejegyzéseket. Tartalmat 81 százalékuk készít hetente: videót és fényképet okostelefonjával-tabletjével, míg az összes korcsoportot figyelembe véve az arány 66 százalék. A legnépszerűbb alkalmazások a Facebook - 93 százalékuk látogatja legalább hetente, a Facebook Messenger (89 százalék), a Youtube (89 százalék, a legfiatalabbak körében 95 százalék), az Instagram (44 százalék, de a legfiatalabbaknál 74 százalék) és a Viber, amelynek nagyjából egyforma, 37 százalékos a népszerűsége. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22-29 évesek. A többség szívesebben követ márkákat (39 százalék), mint celebeket (29 százalék). Az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét a valóságosnál. Ez a szám a 16-21 évesek körében volt a legalacsonyabb, 56 százalék, ami egybecseng a Vodafone Magyarország által szervezett #HashtagFestival üzenetével, amely szerint szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között - áll a közleményben.

PS/MTI fotó:stockfotó

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)