Pesti Srácok

Brüsszel a Soros-tervet hajtja végre

Brüsszel a Soros-tervet hajtja végre

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a "brüsszeli gépezet" Soros György tervét hajtja végre bevándorlásügyben, de a magyarok a "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultáción megüzenhetik Brüsszelnek, hogy kiállnak a nemzeti érdekek mellett.

A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni.

Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak - folytatta -, ahogy azt Soros György közzétette, "ez egy tervszerű dolog", Magyarország pedig "nem a hülyék országa", nem lehet úgy tenni, "mintha véletlenül történnének a dolgok".

PestiSracok facebook image

- fogalmazott.

A "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom véleménynyilvánításra hajlandó részének nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett, amit a kormány is képvisel.

Az EU jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseket kommentálva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az unió jövőjéről szőnek terveket, aközben "a kezeink között porlad szét a schengeni rendszer", a külső határvédelem helyett belső határok épülnek. Ezt alátámasztandó idézte azt a javaslatot, amely alapján a tagállamoknak három évre joguk lenne visszaállítani a határellenőrzést Schengenen belül. Ugyanígy "éppen most szorítjuk megint korlátok közé" a munkaerő mozgását - jelezte.

A rádióinterjúban szó volt a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról is. Orbán Viktor politikai ügynek nevezte a jogszabály miatti eljárást. Valójában arról van szó - folytatta -, hogy a brüsszeli bürokraták egy politikai döntést akarnak rákényszeríteni - jogi eszközzel - Magyarországra. A törvénnyel kapcsolatos brüsszeli beadvány szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, "értelmes jogász még kézbe sem veszi, mert megégeti a kezét", az "közröhej tárgya mindenhol Európában", "annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni". "Ha elfogadnánk, mi is nevetségessé válnánk" - tette hozzá.

- kérdezte a kormányfő.

Szavai szerint az a kérdés, hogy meddig bírja Brüsszel "ezt a köznevetség tárgyává válást".

- jegyezte meg.

CEU-ügyben Orbán Viktor megismételte: a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak, az amerikai-magyar kettős állampolgároknak és az általuk pénzelt szervezeteknek is, be kell tartaniuk. A szóban forgó bonyolult ügy pedig jelenleg szakértői szinten van - mondta a CEU-ról.

Az Európai Parlament jogállami eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök azt idézte fel, hogy "múltkor is járt itt egy delegáció Brüsszelből", amelyik a magyarországi beruházásokat ellenőrizte, és megállapította, hogy azok léteznek, Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.

“Ami ezen túl van", az ismét csak politikai természetű támadás, "nyilván arról van szó, hogy el kell foglalniuk magukat a képviselőknek, amíg mi helyettük is védjük Európát". Miközben a magyar kormány ezt a munkát végzi, "ők ott bent kényelmesen (...), a tutiban finnyáskodnak", de "lerázzuk ezt magunkról, mint kutya a vizet" - fogalmazott.

Szerinte egyébként a Magyarországról jelentést készítők is mind "Soros emberei", "az ő tenyeréből esznek", a jelentésük pedig arról szól majd, hogy jobb lenne, ha nem lenne kerítés, jobb lenne beengedni a migránsokat, és pénzt adni nekik.

Orbán Viktor megerősítette, hogy a visegrádi négyek miniszterelnökei a legközelebbi brüsszeli csúcstalálkozó előestéjén találkoznak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, és egy "baráti beszélgetést" folytatnak majd.

A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában "előrébb vagyunk, mint voltunk", mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, ami "mintha rejtegetne valami reményt a jövőre nézve". Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni - mondta. Úgy fogalmazott: nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben "háborúban állnak" vagy legalábbis "határkonfliktusuk" van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, aközben nem lehet a kisebbségek már elért jogaiból elvenni.

A magyar belpolitikai helyzetet úgy kommentálta: az, hogy egyszer csak sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba, abból nem következik, hogy a kampány megkezdődik. A kormánynak nem áll módjában részt venni a kampányban egyelőre, mert dolgozni kell - jelentette ki, hozzátéve: kampány akkor lesz, ha a kormány - a választások előtt 2,5-3 hónappal - elvégezte négyéves munkáját.

Arra a felvetésre, hogy az Alapjogokért Központ szerint az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha az nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel, Orbán Viktor úgy reagált: ezt a kérdést nem szeretné beemelni a politikai térbe, mert ez egy technikai, jogi, ellenőrzési, pénzügyi kérdés. A törvényeket be kellene tartani, és akkor nem lenne baj - mondta.

MTI; Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.