Hosszú börtön várhat Törökországban az Amnesty International jogvédőire a tavalyi puccskísérlet miatt
Az isztambuli főügyészség terrorizmus vádjával hét év és hat hónaptól tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte a júliusban letartóztatott Peter Steudtner német emberi jogi aktivistára és társaira – jelentette vasárnap a Dogan török hírügynökség.
A perben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: egy svéd, valamint kilenc török jogvédő, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetője, Idil Eser, illetve az AI törökországi elnöke, Taner Kılıç. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van. Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A találkozót állítólag Kılıç szervezte, őt azonban már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. Feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a tavalyi puccskísérletet szervezték.
A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a célja, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó igazságmenetét a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakba és társadalmi káoszba” sodorják. Az ügyészég szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C). Taner Kılıç-et terrorszervezeti tagságért, a többieket terrorszervezet támogatásáért vonná felelősségre az ügyészség.
A Dogan arról is beszámolt, hogy Steudtner és a svéd jogvédő az ügyészségi vizsgálat folyamán félrevezette a hatóságokat. A telefonjaikhoz használt jelszavakat helytelenül adták meg. Az ügyészség úgy vélte, hogy ez a magatartás szintén terrorszervezeti célokat szolgált. A vádirat alapján a svéd aktivistánál ráadásul egy olyan térképet is lefoglaltak a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatását követően irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek, és kijelentette, ez így nem mehet tovább. A külügyminisztérium egyben arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Ankara és Berlin kapcsolata elmérgesedett, a két fél időről időre éles szócsatákat vív egymással.
MTI
