A Jobbik együttműködik a román hírszerzés embereivel
A Jobbik megpróbálja a pártból kiábrándult szavazókat egy klasszikus, látszólag az Európai Unió megreformálására törekvő kezdeményezéssel mobilizálni. A béruniós kezdeményezés nemzetközi vonatkozásában azonban a 888.hu több érdekes, apró furcsaságot is észrevett. Arról már hallottunk, hogy Vona pártja egy nemzetközi erőteret, hálót építene ki hasonszőrű európai szélsőjobbos szervezetekből. Egy esetben azonban elszámolták magukat. Nem szélsőjobbos partnereket találtak, hanem nagy valószínűség szerint román magánhírszerzőket, akik kapcsolatban állnak a román hírszerző szolgálatok legmagasabb szintjeivel- tudtuk meg a 888.hu cikkéből.
Az elkövetkezendőkben a 888.hu portálja feltárja, hogy Szávay István és Gyöngyösi Márton miként engedett be a Parlamentbe minimum két olyan román nemzetiségű állampolgárt, akik óvatos megközelítés szerint is óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Nyilvános adatokból egyértelműen kideríthető, hogy a Jobbik béruniós kezdeményezése mögött két olyan személy is fellehető, akiknek az uniós bérek egységesítésére való törekvés mellett az információgyűjtés és a hírszerzés is a feladatköre.
A 888 bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy Szávay Istvánt, a Jobbik egyik prominens politikusát, a párt nemzetpolitikai kabinetének a vezetőjét szoros kapcsolatok fűzik egy Dragos Tirnoveanu nevet viselő román állampolgárhoz, aki a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban, és a legtekintélyesebb külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policyben is rendszeresen közöl baráti hangvételű cikkeket a Jobbikról, Vona Gáborról és természetesen Szávay Istvánról.
Az ügy pikantériája, hogy a Gyöngyösi Márton által indított béruniós kezdeményezés egyik ellenjegyzője, támogatója és romániai szervezője, Dragos Tirnoveanu egy „magánjellegű” hírszerző vállalat elemzője és meghatározó alakja. A jobbikos pártlapok tömérdek interjút készítettek vele, többek között a Zsúrpubi és az Alfahír rendszeres vendége, az N1TV-s riportokat már ne is említsük. Dragos Tirnoveanu azonban nem egy ártatlan szemű, egyenlő európai bérekért küzdő, román Jobbik-szimpatizáns, hanem reálpolitikai érdekeket követő, a román külügyminisztérium és a román hírszerző szolgálatok közelében élő kulcsfigura.
Gyöngyösi Márton már megújítaná az uniót
A Bérunió nevet viselő jobbikos kezdeményezésnek az arca és az ötletgazdája Gyöngyösi Márton, aki elsősorban külügyi vonalon mozog. Meglepően jó kapcsolatot ápol egyes moszkvai körökkel. Gyöngyösi Márton 2014-ben, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos tagjaként kamumegfigyelőként vett részt a kelet ukrajnai szakadár államban megtartott választáson. Akkoriban a Jobbik az orosz kötődést meg sem próbálta leplezni, hiszen a „megfigyelők” Moszkvából utaztak a térségbe, megkerülve az ukrán határellenőrzést. Emiatt ki is tiltották Gyöngyösit és Szaniszló Adriennt Ukrajnából (utóbbi azóta eltűnt a Jobbik környékéről).
Egy román építi a Jobbik nemzetközi karrierjét
Habár Gyöngyösi Márton meglehetősen jó és aktív kapcsolatrendszerrel rendelkezik, Dragos Tirnoveanu első körben a Jobbik egy másik politikusát, Szávay Istvánt környékezte meg. Egy román hírszerző számára Szávay István minden szempontból fontosabb alany, mint Gyöngyösi Márton. Hiszen Szávay aktív kapcsolatot tart fenn a Romániában szoros belügyi megfigyelés alatt álló, Toroczkaihoz köthető Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amely évente több száz órányi fejtörést okoz a román belügyeseknek. Szávay a román hírszerzés szempontjából viszonylag nagy jelentőséggel bírt főleg 2015-ben.
Akkoriban Szávay a Jobbik nemzetpolitikai kabinetét vitte, leginkább a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozott, így kerülhetett kapcsolatba a román külügybe, illetve még inkább a román hírszerzésbe kellő beágyazottsággal rendelkező Dragos Tirnoveanuval. A Jobbik román partneréről tudni lehet, hogy 2014-ben felvételizett a Román Külügyminisztérium Nagyköveti és Konzuli Főosztályára, ahová nem vették fel, ekkor fordult a kevésbé látványos, de sokkal nagyobb hatáskört biztosító elemző-hírszerző pálya felé. Az elbukott felvételi után Tirnoveanu egy magán hírszerző cég gründolásába fogott, amely a Newsint.ro nevű oldalban és a hozzá tartozó egyéb alapítványokban, szervezetekben, vállalatokban öltött testet. Tény tehát, hogy jobbikos politikusok – elsősorban Szávaynak és Gyöngyösinek köszönhetően – egy hírszerzéssel, elemzéssel és információk értékelésében jártas szervezet egyik főszereplőjével kerültek kapcsolatba.
Az elérhető adatok fényében Szávay és Dragos Tirnoveanu kapcsolata kezdetben kimerült pár informális találkozásban. Tudomásunk szerint a beszélgetésekről jegyzőkönyvek nem készültek, azonban pár interjú megmaradt az utókor számára. Szávay új román barátja 2015-ben több médiafelületen is megpróbálta a román közvéleménynek eladni a Jobbikot, ekkor több interjú is készült Vona Gáborral, sőt, elemzések is születtek a leendő Jobbik-kormány lehetséges útkereséseiről. Az akkor még gyerekcipőben járó cukisodás is gyakran a terítékre került. A 2015-ben Szávayval készített interjú gyakorlatilag egy baráti beszélgetés volt, amelyet nem mellesleg a legnagyobb román hírportál egy olyan időpontban közölt le, amikor szinte semmilyen relevanciája nem volt a román-magyar kapcsolatoknak, főleg nem egy harmadrangú párt véleményének a két ország külkapcsolatairól. Ezek ellenére az interjú magvas megállapításokat tartalmaz, már-már azt a látszatot kelti, hogy a Jobbik egy európai értelembe vett nyitott szellemiségű, a román közvéleményhez és politikai érdekekhez megértően viszonyuló formáció.
Többek között kiderül, hogy a Jobbik a legnépszerűbb ellenzéki párt, ha a Jobbik hatalomra jut(!), erdélyi munkahelyteremtésbe kezd, a következő magyar kormány jobbikos lesz, sőt egy adott ponton az Orbán-kormány lehetséges bukását is vizionálják, a Jobbik kormányra kerülve a legmagasabb szinteken is helyre fogja állítani a román-magyar párbeszédet és együttműködést, sor kerül majd a közös kormányülésekre, infrastrukturális és határon átnyúló gazdaságfejlesztésekre is.
A Newsint.ro főszerkesztője, Dragos Tirnoveanu nemcsak a legnagyobb román napilapban, az Adevarulban értékeli, elemzi, prognosztizálja a Jobbik kormányra kerülését, hanem a Foreign Policy Romania rendszeres periodikáiban is. Egyik ilyen interjúban Dragos Tirnoveanu arról kérdezi Vonát, hogy miniszterelnökként az Eurázsiai Uniót vagy az Európai Uniót tartja-e majd fontosabbnak. Vona erre azt válaszolja, hogy ő miniszterelnökként az Európai Uniót békítené össze az Eurázsiai Unióval.
Ilyen egy magyarellenes jobbikos
Gyöngyösi Mártonék kedvenc román „hírszerző-elemzője” meglehetősen elfogult és kritikus azzal a magyar érdekérvényesítő külpolitikával, amely a 2010-es kormányváltás után Budapest életbe léptetett. Szerinte ha nem a Jobbik kormányoz, akkor Magyarország elnyomó, szomszédai szuverenitására törő, agresszív nemzetállam – körülbelül így foglalható össze Dragos Tirnoveanu egy másik elemzése, amelyben Erdély újbóli elrablásáról és a magyar, illetve az amerikai kormány nyomásgyakorlásáról írt.
2015-ben Dragos Tirnoveanu a rangos FP-ben egy hosszas, a titkosszolgálati retorikától nem mentes, magyar- és Orbán-fóbiától átszőtt szöveget tett közzé. Az erdélyi magyar egyházak vagyonának az elrablásáról és a visszaszolgáltatás körüli hercehurcáról értekezik. A mű apropójául az amerikai kongresszus néhány tagjának azon kérése szolgált, amely szerint az Egyesült Államok külügyminisztériumának nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Romániára a restitúció előremozdítása érdekében. Az elemző magyarellenes román kiadványok „oknyomozó” riportjaira hivatkozva azt állítja, hogy a budapesti lobbi hatására gyanús, ha nem éppenséggel törvénytelen módon szolgáltattak vissza vagyontárgyakat a magyar egyházaknak, vagy magyar nemesi családok örököseinek. Mindez természetesen sérti Románia nemzeti érdekeit, hiszen nemzetbiztonságilag megbízhatatlan állampolgárok kezébe kerül az állami vagyon egy jelentős része. Dragos Tirnoveanu elemzésében kifejti, hogy az amerikai külügyminisztérium nem ismeri kellőképpen a helyi viszonyokat, ezért áldozatául eshetett annak a tendenciának, melyben egy áldozat-elnyomó modellt extrapolálnak, melyben ez utóbbi az államban ölt testet, az áldozat pedig nagyon könnyen egy kisebbség formáját öltheti magára.
Összefoglalva: Dragos Tirnoveanu és kollégái mindent elkövettek annak érdekében, hogy Romániában a Jobbikot pozitív színben tüntessék föl, tömérdek cikket, elemzést helyeztek el különféle román és nemzetközi vonatkozású lapokban. (Csak hogy érzékeltessük, a román Adevarul napilap a magyarországi Index megfelelője, mind hangnemét, mind olvasottságát tekintve.) Mindezért cserébe a Jobbik meginvitálta az első ránézésre is kétes román „újságírókat” Budapestre, az Országgyűlésbe. A Jobbik romániai imázsát egy olyan „külpolitikai elemző” építi, aki amúgy teljes egészében magáévá tudja tenni a román elit magyarellenes kurzusát, sőt tovább is viszi azt, például Magyarországot okolja Románia kilátástalanságáért. A Foreign Policyben 2014-ben arról értekezett, hogy Magyarország Erdély elrablására készül. És amint azt fentebb is láthattuk, nem mellesleg a határon túli magyarokat ért jogsértéseket is megpróbálta elkendőzni a későbbi Jobbik-partner. Felvetődik a kérdés: Dragos Tirnoveanu a Jobbik „hasznos idiótája”, vagy a Jobbik a román hírszerzés trójai falova? Utóbbi feltevést erősíti, hogy Dragos Tirnoveanu közvetlen és közvetett kollégái a román külügyminisztérium, és a román hírszerzés különböző szintjein dolgoznak.
