Pesti Srácok

Kifütyülték a Horthy szobor avatásra érkező Hegedűs Lórántékat a felvidéki magyarok

Egy busznyi magyar érkezett az anyaországból a felvidéki Hodosra vasárnap, Horthy Miklós szobrának avatására. De végül be kellett érniük egy talapzattal. A néhai kormányzóról való megemlékezés ugyanis akkora ellenállást váltott ki, hogy a helyi református püspök nem engedélyezte a szobor felállítását. A magyarországi vendégeket, élükön ifj. Hegedűs Lóránttal több tucat tüntető fogadta. A rendezvény végül a felvidéki és magyarországi magyarok szópárbajába csapott.

A Dunaszerdahely közeli kistelepülésen, Hodoson mintegy 60-an gyűltek össze. Nem ünnepelni, hanem tüntetni. A Magyarországról érkező 150 fős delegációt, köztük ifj. Hegedűs Lórántot a parameter.sk beszámolója szerint „Nácik haza!”, „Nem kérünk a gyűlöletexportból”,vagy "Horthy nem példakép" feliratú molinókkal fogadták, sőt Horthyt és Hitlert közös kocsikázáson ábrázoló képet is a magasba emeltek. Kis-Csáji Julianna helyi református lelkész kezdeményezte, hogy a Horthy Miklós Társaság segítségével szobrot állítsanak Hodoson a református templom kapujába. A szobor meg is érkezett, de a kezdeményezés olyan ellenállásba csapott, hogy végül Fazekas László református püspök utasítására azt mégsem állították fel.

Ilyen transzparensekkel tiltakoztak felvidéki magyarok, a hodosi polgármester szerint nem helyeik - Fotó: parameter.sk

A püspök álláspontja szerint a néhai kormányzó személye megosztja a történészeket és a társadalmat is. Az egyháznak pedig a keresztény közösségekben a sebek begyógyítása és nem feltépése a feladata.

PestiSracok facebook image

Az állásfoglalástól függetlenül vasárnap 10 órakor körülbelül 60-an gyűltek össze a templomnál, hogy tiltakozzanak. Magyarországról pedig busszal és gépkocsikkal érkeztek az ünnepségre 150-200-an. Az istentiszteleten ifj. Hegedűs Lóránt lelkész (felesége Jobbikos országgyűlési képviselő) méltatta Horthy Miklóst. Véleménye szerint a Horthy-korszak kegyelmi időszak volt Magyarország számára.

Tüntetők a templom előtt - elszabadultak az indulatok - Fotó: parameter.sk

Míg Hegedűs a templomban beszélt, az épület előtt sípokkal dobokkal és transzparensekkel tüntettek felvidéki magyarok. A beszámolók szerint a demonstrálókban olyan indulatok dúltak, hogy rendőrnek kellett biztosítania a lelkészasszony távozását a helyszínről. Kis-Csáji Julianna a sajtó kérdésére annyit mondott a szobor ott marad, amíg ő a falu lelkésze. Megszólalt Hodos polgármestere is, szerinte az ellenállók legfeljebb tíz százaléka hodosi, és nem fogja engedni, hogy idegenek mondják meg, minek van helye Hodoson és minek nincs.

Győztek az ellenálló, egyelőre. A polgármester és a lelkészasszony úgy döntöttek, a szobor a parókián marad - Fotó: parameter.sk

A szobrot egyelőre a parókián tartják, arra várva, hogy lecsillapodjanak az indulatok. A Horthy Miklós Társaság elnöke – amely a szobrok, emlékművek állítását segíti Kárpát-medence szerte – a Paraméter.sk-nak azt mondta, nem antiszemiták, és nem fasiszták, a céljuk az, hogy egy reális Horthy-kép alakuljon ki az emberekben.

Vezető kép: Talapzat avatás Hodoson - parameter.sk

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.