Pesti Srácok

Kósa Lajos szerint a migráció úgy megváltoztathatja Európát, hogy 30 év múlva rá sem ismerünk

Kósa Lajos szerint a migráció úgy megváltoztathatja Európát, hogy 30 év múlva rá sem ismerünk

Meg kell védeni Magyarországot és Európát, a migráció ugyanis úgy megváltoztathatja a kontinenst, hogy harminc év múlva lehet, hogy rá sem ismerünk - hangoztatta a megyei jogú várososok fejlesztéséért felelős miniszter hétfőn Szegeden.

"Azt szeretnénk", ha Magyarország magyar maradna - mondta Kósa Lajos a nemzeti konzultációról rendezett országos fórumsorozat egyik szegedi állomásán. A Fidesz-KDNP meggyőződése, hogy nem Európába kell hozni a bajt, a problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek. A kibocsátó országokban - Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában - mintegy 1,5 milliárd ember él, a lakosság becslések szerint 2050-re 2,5 milliárdra nő. A migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló, a jobb élet reményében indul el - hangsúlyozta a miniszter. A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt az első, amelyik kimondta: meg kell védenünk magunkat. 2015-től kezdve óriásit változott az európai polgárok véleménye, de ez nem befolyásolta a brüsszeli bürokraták álláspontját. Még mindig úgy látják, a bevándorlás nem veszély, hanem lehetőség Európa számára - mondta a miniszter. Az érkezők többsége fiatal felnőtt férfi, európai értelemben vett szakképzettségük nincs, 40 százalékuk a saját anyanyelvén is analfabéta. Integrációjuk az európai kultúrába reménytelen. Beilleszkedésük még a pozitív német vélemények szerint is legalább 15 éves folyamat lenne - tudatta a politikus, aki szerint a muszlim és az európai kultúra közötti szakadék olyan nagy, hogy áthidalására 15 év biztosan nem elég, de lehet, hogy száz esztendő sem. A migráció a terrorveszélyt és a közbiztonság romlását hozta magával - mondta Kósa Lajos. A magyar baloldal teljes mértékben migrációpárti. Ha tavasszal nem a kormánypártok győznek, a kerítésnek nem sok jövőt lehet jósolni, a baloldalnak az ország ilyen típusú védelme elfogadhatatlan. A Jobbik is számos esetben együttműködik ebben a kérdésben a Soros György támogatta szervezetekkel - fogalmazott a politikus.

PS/MTI, fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.