Lázár: Magyarországnak történelmi érdemei vannak a schengeni határok megvédésében
Magyarországnak történelmi érdemei vannak a schengeni határok megvédésében, a balkáni migrációs útvonal lezárásában, és a végsőkig ki fog tartani annak érdekében, hogy meghatározhassa, ki tartózkodjon az országban - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az Európai ügyek bizottságában, éves meghallgatásán.
Lázár János a bevándorlással kapcsolatban hangsúlyozta: megkérdőjelezhetetlen, hogy Magyarországnak döntő szerepe volt a balkáni útvonal lezárásában, hiszen ez egy magyar kormányzati döntés volt, amit 2015-ben az Európai Bizottság nem támogatott, viszont Magyarország elsősorban Szerbiával, Macedóniával, Bulgáriával, Romániával és Horvátországgal együttműködve képes volt ezt megtenni.
Sikerült a balkáni útvonalat lezárni, a határokat megvédeni és a schengeni egyezményeket betartani, ebben Magyarországnak, történelmi érdemei vannak, mert ezt kevesen merték vállalni, a "sunnyogást", az alkalmazkodást, és a kompromisszumkötést annál többen - fogalmazott. Hozzátette: kiállták azt a baloldali és liberális irányból érkező, több kontinenst átfogó támadást is, amely emiatt a döntés miatt érte a kormányt az elmúlt két évben.
Az Európai Bizottság egységes bevándorlási intézményrendszerre vonatkozó álláspontjára utalva hangsúlyozta: Magyarország a végsőig ki fog tartani ebben a vitában, akkor is, ha kötelezettségszegési eljárás, vagy európai bírósági eljárás van az ország ellen, mert meggyőződése, hogy tagállami hatáskör, és nem adható át Brüsszelnek annak meghatározása, hogy Magyarország területén ki tartózkodik, ki kap állampolgárságot.
Kijelentette: a magyar kormány szerint rossz politika az, amely az európai demográfiai jövőt a bevándorlásra alapozza. Vannak bevándorlóországok, amelyeknek a következő 20 évben a jövőjét, az életét, a belső politikai-társadalmi viszonyait befolyásolni fogja a bevándorlás, de ebből nem következik az, hogy a közép-európai országokat bevándorlóországokká kell tenni - hangsúlyozta.
Magyarország érdekének tartotta Európa gazdasági növekedését, de szerinte fontos a biztonsági együttműködés is, hogy Európa ne csak gazdag legyen, hanem erős is, ezért mérlegelendőnek nevezte a közös hadsereg, a közös biztonságpolitika gondolatát.
A miniszter a 2018-2022-es kormányzás nagyon fontos intellektuális kihívásának tartotta annak meghatározását, hogyan vesz részt Magyarország az új típusú EU-s együttműködésben, hogyan lehet visszaszorítani a brüsszeli bürokráciát, és hogyan lehet politikailag jó irányba vezetni Európát. Hangsúlyozta: Magyarország külpolitikáját és európai uniós politikáját egyaránt az együttműködés kultúrája határozza meg.
A miniszter beszélt arról is, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetéssel kapcsolatos vitára való felkészülés már most elindult, ezért készítettek egy helyzettisztázó anyagot arról, hogy milyen tagállami, parlamenti és tanácsi álláspontok láttak napvilágot. Ennek fontosságát azzal indokolta, hogy a brexit a becslések szerint 100 milliárd eurós mínuszt jelenthet majd, így várható egy nominális csökkenés az EU-s költségvetésben. A brexitre vonatkozó felvetésre válaszolva elmondta: azoknak magyar munkavállalóknak a jogait tudják megvédeni, akik jelenleg is az Egyesült Királyságban dolgoznak.
A 2007-2013 közötti időszak uniós forrásainak felhasználásával kapcsolatban közölte: Magyarország száz százalék felett használta fel a rendelkezésre álló keretet.
Lázár János a minisztérium munkáját dicsérő fideszes hozzászólásokra reagálva megjegyezte: az, hogy a kormány jó állapotban van, annak köszönhető, hogy "miniszterelnök rendszeresen rendet tesz a kormánytagok és a kormányzati tisztviselők fejében" az európai uniós ügyeket unió illetően. A jobbikos Bana Tibor kifogásaira, miszerint az uniós forrásokkal egy szűk, Fideszhez és kormányhoz közel álló kör jár jól, miközben a magyar kkv-k "fuldokolnak a bürokrácia mocsarában", Lázár János azt válaszolta: szigorú, bonyolult és egyértelmű jogszabályok szerint zajlik a pénz elosztása, a bürokrácia pedig együtt jár az átláthatósággal. Megjegyezte: a csodával lenne határos, ha mind a 65 ezer nyertes vállalkozás fideszes lenne.
Az ülésen felszólalt Takács Szabolcs, európai uniós ügyekért felelős államtitkár és Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár is, akik részletes tájékoztatást adtak az Magyarország uniós politikájáról és a felhasznált uniós forrásokról. Lázár János a meghallgatás után, a karmelita kolostor felújítási költségeinek növekedésére vonatkozó kérdésre azt mondta: a beruházás összköltségvetése 7 milliárd forinttal kevesebb, mint amit a kormány eredetileg tervezett, és egy olyan beruházási modellt állítottak fel, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal minden számlát kifizetés előtt ellenőriz, így egy duplán biztosított rendszerről van szó. A jegybanki fizetések emelkedéséről kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta: a végrehajtó hatalom nem kommentálhatja a jegybank tevékenységét, hiszen az teljes mértékben független a kormánytól. Hozzátette: a magyar jegybank fizetéseinek az európai átlaghoz kell illeszkednie.
A lélegeztetőgépek beszerzése ügyében a miniszter hangsúlyozta: magyar állam célja, hogy nagyon jó minőségű eszközt szerezzen be, az viszont sajnálatos, hogy az egyik beszállító érdekében egy parlamenti képviselő felszólalt a parlamentben. Szintén kérdésre válaszolva úgy vélte: a sokszínű tájékozódás alkotmányos jogának megfelel a megyei lappiac. Megjegyezte: a megyei lapoknak már nagyon régen nincs befolyása arra, hogy az emberek mit gondolnak.
MTI
