Pesti Srácok

Magyarországon ma „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik

Magyarországon ma „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik

Magyarország újraiparosítása mérföldkőhöz érkezett a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemével - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, a gyár avatóján.

A kormányfő ipartörténeti jelentőségűnek nevezte az üzemátadást, amely szerinte egy új kezdetet jelöl az élelmiszeriparban, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg Tiszapüspökiben. Az Eximbank becsléseire hivatkozva megjegyezte: az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t. A miniszterelnök beszédében azt is megköszönte a Kall Ingredients Kft.-nek, hogy „egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását”.

Magyarországra nézve katasztrófális volt a cukorkvóta

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. A cukorkvótáról azt mondta: az Magyarországra nézve katasztrofális volt, „ennek köszönhettük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő 12 cukorgyárunkból végül csak egyetlen maradt meg”. Úgy fogalmazott:

A magyar cukoripar megszűnésének szerinte az volt „az egyik nagyon is prózai oka”, hogy egyik gyár sem volt végül magyar kézben. Ennek tanulsága, hogy

- mondta Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma.

Tiszapüspöki, 2017. október 30.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. A magyar tulajdonban lévõ vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy GMO-mentes magyar kukoricából cukor- és keményítõféleségeket állítson elõ és értékesítsen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kitért a kukoricatermelésre - miután a Kall Ingredients kukoricából kivont keményítő bontásával állítja elő az izocukrot, amely egy folyékony állagú, édes ízű, színtelen szirup -, úgy értékelve, hogy a tiszapüspöki gyár megnyitása azt is kifejezi: Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe. Kijelentette: ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik.

„Magyarország végre kezdi összeszedni magát”

Január 1. óta a mostanival együtt 29 üzemet adtak át - ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” -, az elmúlt 10 hónapban megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre - sorolta az adatokat a miniszterelnök. Megjegyezte: Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van. Orbán Viktor szerint Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között. Az üzemindító ünnepségen - amelyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is - Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője szintén úgy fogalmazott: ipartörténeti jelentőségű a mai nap, hiszen a tiszapüspöki üzem a rendszerváltás óta megvalósult legnagyobb, száz százalékban magyar tulajdonú élelmiszeripari beruházás. A gyár a termelés megkezdése után a GDP-hez is jelentősen hozzájárul majd - hangsúlyozta.

Gazdaságilag stabil, biztonságos útra tért a térség

A politikus a térségről azt mondta: gazdaságilag stabil, biztonságos útra tért, ahol a munkát megfizetik. Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője arról beszélt, büszke arra, hogy a gyárat a magyar szakértelem hozta létre. Az üzem 68 hektáron épült fel, az építkezés 582 napig tartott, és ennek során összesen 100 ezer tonna betont és 5200 tonna acélt használtak fel - sorolta az adatokat.

Tiszapüspöki, 2017. október 30.
Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lõrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. A magyar tulajdonban lévõ vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy GMO-mentes magyar kukoricából cukor- és keményítõféleségeket állítson elõ és értékesítsen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az üzemet Orbán Viktor mellett a tulajdonosok részéről Kárpáti László és Mészáros Lőrinc indította el ünnepélyesen. A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a cég többségi tulajdonosa Kárpáti László, a kisebbségi pedig az R-kord Kft. és az Opus Global Nyrt. A magyar tulajdonú vállalat élelmiszeripari alapanyagokat, cukor- és keményítőtermékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány-alapanyagokat állít elő, főleg exportra. A tiszapüspöki üzem évente 530 ezer tonna GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel. Ezzel Európa egyik legnagyobb termelőkapacitású gabonafeldolgozója lesz, ahol főként természetes édesítőszereket, izocukrot és egyéb folyékony cukrot állítanak majd elő. A zöldmezős beruházásban felépült gyár hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát.

Közel 1250 embert foglalkoztatnak majd közvetve, illetve közvetlenül

Az üzemben csaknem 500 munkahely létesül, és további 750 embert foglalkoztatnak majd közvetetten, az igénybevett szolgáltatások által - közölték. A mintegy 45 milliárd forintból megvalósult üzem létrejöttét a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta. Az MKB és az Eximbank 30 milliárd forintos, piaci alapú hitelt nyújtott a fejlesztéshez. Arról is tájékoztattak a sajtóközleményben, hogy az üzem indulásakor 0,2 százalékkal növeli a magyar GDP-t, és teljesítménye az ipar által megtermelt nemzeti össztermék 0,8 százalékát jelenti. A gyár várható éves árbevétele 55 milliárd forint lesz - tették hozzá.

Forrás és fotó: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)