Pesti Srácok

Magyarországon ma „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik

Magyarországon ma „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik

Magyarország újraiparosítása mérföldkőhöz érkezett a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemével - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen, a gyár avatóján.

A kormányfő ipartörténeti jelentőségűnek nevezte az üzemátadást, amely szerinte egy új kezdetet jelöl az élelmiszeriparban, hiszen a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg Tiszapüspökiben. Az Eximbank becsléseire hivatkozva megjegyezte: az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal növeli a GDP-t. A miniszterelnök beszédében azt is megköszönte a Kall Ingredients Kft.-nek, hogy „egy ilyen remek eseménnyel ünnepelhetjük az uniós cukorkvóta kimúlását”.

Magyarországra nézve katasztrófális volt a cukorkvóta

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. A cukorkvótáról azt mondta: az Magyarországra nézve katasztrofális volt, „ennek köszönhettük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő 12 cukorgyárunkból végül csak egyetlen maradt meg”. Úgy fogalmazott:

A magyar cukoripar megszűnésének szerinte az volt „az egyik nagyon is prózai oka”, hogy egyik gyár sem volt végül magyar kézben. Ennek tanulsága, hogy

- mondta Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma.

Tiszapüspöki, 2017. október 30.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. A magyar tulajdonban lévõ vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy GMO-mentes magyar kukoricából cukor- és keményítõféleségeket állítson elõ és értékesítsen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kitért a kukoricatermelésre - miután a Kall Ingredients kukoricából kivont keményítő bontásával állítja elő az izocukrot, amely egy folyékony állagú, édes ízű, színtelen szirup -, úgy értékelve, hogy a tiszapüspöki gyár megnyitása azt is kifejezi: Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe. Kijelentette: ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik.

„Magyarország végre kezdi összeszedni magát”

Január 1. óta a mostanival együtt 29 üzemet adtak át - ami mutatja, „Magyarország végre kezdi összeszedni magát” -, az elmúlt 10 hónapban megvalósult hazai és külföldi beruházások mértéke meghaladta a 450 milliárd forintot, amelyhez a kormány 40 milliárd forint támogatást nyújtott, az új létesítmények révén pedig az elmúlt 10 hónapban 4606 munkahely jött létre - sorolta az adatokat a miniszterelnök. Megjegyezte: Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van. Orbán Viktor szerint Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között. Az üzemindító ünnepségen - amelyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is - Boldog István, a térség fideszes országgyűlési képviselője szintén úgy fogalmazott: ipartörténeti jelentőségű a mai nap, hiszen a tiszapüspöki üzem a rendszerváltás óta megvalósult legnagyobb, száz százalékban magyar tulajdonú élelmiszeripari beruházás. A gyár a termelés megkezdése után a GDP-hez is jelentősen hozzájárul majd - hangsúlyozta.

Gazdaságilag stabil, biztonságos útra tért a térség

A politikus a térségről azt mondta: gazdaságilag stabil, biztonságos útra tért, ahol a munkát megfizetik. Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője arról beszélt, büszke arra, hogy a gyárat a magyar szakértelem hozta létre. Az üzem 68 hektáron épült fel, az építkezés 582 napig tartott, és ennek során összesen 100 ezer tonna betont és 5200 tonna acélt használtak fel - sorolta az adatokat.

Tiszapüspöki, 2017. október 30.
Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lõrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. A magyar tulajdonban lévõ vállalat 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy GMO-mentes magyar kukoricából cukor- és keményítõféleségeket állítson elõ és értékesítsen.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az üzemet Orbán Viktor mellett a tulajdonosok részéről Kárpáti László és Mészáros Lőrinc indította el ünnepélyesen. A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a cég többségi tulajdonosa Kárpáti László, a kisebbségi pedig az R-kord Kft. és az Opus Global Nyrt. A magyar tulajdonú vállalat élelmiszeripari alapanyagokat, cukor- és keményítőtermékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány-alapanyagokat állít elő, főleg exportra. A tiszapüspöki üzem évente 530 ezer tonna GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel. Ezzel Európa egyik legnagyobb termelőkapacitású gabonafeldolgozója lesz, ahol főként természetes édesítőszereket, izocukrot és egyéb folyékony cukrot állítanak majd elő. A zöldmezős beruházásban felépült gyár hulladék keletkezése nélkül dolgozza fel a gabonát.

Közel 1250 embert foglalkoztatnak majd közvetve, illetve közvetlenül

Az üzemben csaknem 500 munkahely létesül, és további 750 embert foglalkoztatnak majd közvetetten, az igénybevett szolgáltatások által - közölték. A mintegy 45 milliárd forintból megvalósult üzem létrejöttét a kormány 9,2 milliárd forinttal támogatta. Az MKB és az Eximbank 30 milliárd forintos, piaci alapú hitelt nyújtott a fejlesztéshez. Arról is tájékoztattak a sajtóközleményben, hogy az üzem indulásakor 0,2 százalékkal növeli a magyar GDP-t, és teljesítménye az ipar által megtermelt nemzeti össztermék 0,8 százalékát jelenti. A gyár várható éves árbevétele 55 milliárd forint lesz - tették hozzá.

Forrás és fotó: MTI, fotó: Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.