Pesti Srácok

A polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék

A polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék
Érdeklődök sorban állnak a Terror Háza Múzeum előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján, 2016. október 23-án. A nemzeti ünnep napján ingyenesen látogatható az intézmény. MTI Fotó: Bruzák Noémi

„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” - emelte ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Széna téren, a forradalom egyik szimbolikus helyszínén azt mondta, „ahogyan 1956-ban, úgy ma a nemzeti egység, az egységes kiállás a legfontosabb.” Gulyás Gergely pedig arra emlékeztetett, hogy a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért. Eközben Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén emelte ki: „Jelenlegi szabadságunkat mások vérrel vívták ki, és azt nekünk őriznünk kell!”

„1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak” - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Rákóczi-szövetség műegyetemi megemlékezésén, hétfőn Budapesten. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a frakcióvezető arról beszélt, a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért.

Virágok és nemzeti színû zászlók a Széna téri 1956-os emlékmûnél az ünnepi koszorúzás napján, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, október 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gulyás Gergely felidézte, hogy a Műegyetem hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat. Magyarországnak a forradalom azt a hitet adta, hogy a szovjet megszállás után a demokrácia útjára lépett - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

PestiSracok facebook image

- mondta a frakcióvezető a megemlékezésen. Gulyás Gergely szavai szerint Lengyelországban szintén a kommunista diktatúrával szemben, a szabadságért léptek fel a munkások, és az irántuk érzett szolidaritás volt az, ami a budapesti egyetemistákat is az utcára vitte, akik szabadságot, többpártrendszert és demokráciát követeltek.

Varga Mihály: A nemzeti egység és az egységes kiállás a legfontosabb

"Köszönettel tartozunk annak a generációnak, amelyik 1956-ban megmutatta, hogy egy diktatúrával, egy elnyomással szemben is érdemes képviselni a magyar érdekeket" - mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Széna téren, a forradalom egyik szimbolikus helyszínén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyûlési képviselõje megkoszorúzza a Széna téri 1956-os emlékmûvet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, 2017. október 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Varga Mihály azt hangsúlyozta,

Elmondta, nekünk, a 61. évfordulón nyilván nem lehet más szándékunk és célunk, mint hogy azokat az értékeket, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc fontosnak érzett, továbbvigyük. A magyar kormány és annak tagjai elkötelezettek abban, hogy ez így legyen. Mindig is Magyarország érdekeit, a magyar emberek érdekeit kívántuk képviselni, és azt gondolom, hogy ebben párhuzamosság van 1956 résztvevőivel - fogalmazott. Más időket élünk, és nem vagyunk egy olyan helyzetben mint az 1956-os időszakban, de most is fontos, hogy észrevegyük azokat a párhuzamosságokat, amelyek az akkori idők és a mostani idők között vannak. Az egyik ilyen, hogy most is kívülről akarják megmondani, hogyan és kikkel éljünk együtt, ezért fontos az, hogy ha keressük az áthallásokat, a párhuzamosságokat, akkor vegyük észre, hogy most is egy olyan egységes fellépésre lenne szüksége az országnak, mint 1956-ban” – tette hozzá Varga Mihály.

Soltész Miklós: a szabadságunkat őriznünk kell!

Jelenlegi szabadságunkat mások vérrel vívták ki, és azt nekünk őriznünk kell - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen.

Soltész Miklós az EMMI államtitkára; Fotó: PS

Soltész Miklós hangsúlyozta:

- fogalmazott. A szabadságot kivívni és azt megőrizni csak mi, magyarok vagyunk képesek - mutatott rá, hozzátéve: legyünk méltóak a kommunizmus áldozataihoz, az 1956-os hősökhöz, így a lajosmizsei hősökhöz is!

Lázár: több mint egy emberöltőnyi fejlődést vettek el az országtól 1956 árulói

"Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói" - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében. A makohirado.hu portálon hétfőn megjelent levélben a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő fideszes politikus azt írta, a tettesek nem ismeretlenek, Kádár János és bűntársai, a pártállami elit. Antall József gondolatát idézve kifejtette,

- fogalmazott. Hozzátette, ez pedig nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette. A vértelen forradalomra, 1989-re ugyanis újabb árulás következett: a nemzeti érdek elleni politizálás, a szüntelen törekvés arra, hogy az országot "a multinacionális nagytőke legvidámabb barakkjává tegyék” - vélte a miniszter. A 20. és a kora 21. században a forradalmat ellenforradalom, az előrelépést mindig visszalépés követte, így topogott az ország egy helyben negyven és aztán "nyolc éven" át. Ebből 2010-ben lett végképp elege a magyaroknak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Akkor a polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék - írta Lázár János. A magyar politikát a nemzeti érdek képviseletének és érvényesítésének rendeljék alá - fűzte hozzá. A miniszter leszögezte, nyolc év alatt nem lehet több mint negyven év hibáit és bűneit orvosolni. A megtorpanások és irányváltások okozta károkat csak akkor lehet kijavítani, Magyarország csak akkor tud visszatérni arra a pályára, amire '56 hősei októberben visszakormányozták, és amelyről a szovjet tankok a magyar kollaboránsaikkal együtt novemberben letérítették, ha "felhatalmazást kapunk a folytatásra". Ha a "Márciusban újrakezdjük!" jelszavát jövőre úgy aktualizálhatjuk, hogy "Májusban tovább visszük!", "Jövő tavasszal folytatjuk!” - írta a miniszter.

Forrás: MTI, hirado.hu, fotó: MTI, fortepan

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.