Pesti Srácok

Külügy: a rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett az amerikai ügyvivő

Külügy: a rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett az amerikai ügyvivő

A magyar külügy szerint „a rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett" az amerikai ügyvivő, amikor nagy nyilvánosság előtt hosszan értekezett a magyar sajtószabadság állapotáról, annak általa vélelmezett hiányosságairól. Hozzátette, ha mindenképpen meg akarnak szólalni a sajtószabadságról, foglalkozzanak például azzal, hogy „különböző politikai mozgalomcsírák megszállják" a nekik nem tetsző szerkesztőségeket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára szerint a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a sajtószabadságról tett keddi nyilatkozata és az ahhoz hasonló megnyilvánulások nem értelmezhetőek másként, mint kéretlen beavatkozásként a magyar belpolitikába. Magyar Levente szerdai budapesti sajtótájékoztatóján David Kostelancik szavaira reagált, aki az index.hu tudósítása szerint „a magyar sajtószabadság aggasztó állapotáról" és a kormány ezzel kapcsolatos felelősségéről beszélt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rendezvényén.

Az államtitkár szerinta rossz emlékű goodfriendi hagyomány útjára lépett" az ügyvivő, amikor nagy nyilvánosság előtt hosszan értekezett a magyar sajtószabadság állapotáról, annak általa vélelmezett hiányosságairól. David Kostelancik beszédével több probléma is van - hangsúlyozta. Egyrészt, senki nem kérte, hogy nyilatkozzon. Másrészt, semmilyen morális és politikai felhatalmazással sem rendelkezett. Harmadrészt pedig, Magyarország szuverén államként kikéri magának, hogy bármely ország ilyen módon beavatkozzon a néhány hónap múlva esedékes parlamenti választásába.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki Magyar Levente. Közölte, az ügyvivőt még az éjszaka bekérették, és reggel megvitatták vele a szóban forgó kérdéseket, kifejezték a tiltakozásukat. Tájékoztatták arról, hogy milyen kifogásaik vannak a keddi „szereplésével" kapcsolatban, és nyomatékosították, elvárják, hogy az ilyen nyilatkozatok ne ismétlődjenek meg, ugyanis rombolják a kétoldalú kapcsolatokat, a bizalmat.Az államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy bárki minősítgesse a magyar demokráciát, hiszen Magyarország sem veszi a bátorságot arra, hogy megfogalmazza az álláspontját más államok belügyeiről.

- emelte ki.

Magyarország továbbra is a lehető legkonstruktívabb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, azonban rendkívüli módon meg fogja nehezíteni a munkát", ha a jövőben hasonló nyilatkozatok születnek - mondta, hozzátéve,

Ha már mindenképpen meg akarnak szólalni a sajtószabadságról, foglalkozzanak például azzal, hogy különböző politikai mozgalomcsírák megszállják" nekik nem tetsző honlapok szerkesztőségét, zavarva a munkát, vagy azzal, hogy Ukrajnában éppen most építik le a kisebbségi jogokat egy olyan szintre, „amelyet még a Szovjetunió sötét uralma alatt sem tapasztaltunk". Kérdésre Magyar Levente azt mondta, a diplomaták jellemzően utasításra cselekszenek, ezért nyilvánvalóan jelen esetben is így történt. Ez azt jelenti, hogy „a külügyminisztérium egyes berkeibe még nem érkezett el" a szemléletváltás, amelyet az amerikai elnök meghirdetett. Egy másik kérdésre úgy felelt, jelenleg elégséges válaszlépésnek gondolják, hogy bekérették David Kostelancikot, és közölték vele, hogy elfogadhatatlannak tartják a nyilatkozatát. A találkozó hangulatából és végkicsengéséből az államtitkár azt szűrte le, hogy az amerikai fél tudomásul vette a magyar álláspontot, és a jövőben remélhetőleg nem lesz szükség hasonló beszélgetésre.

Magyar Levente azt mondta, az ügyvivő kedden nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy van-e Magyarországon sajtószabadság, amivel azt sugallta, hogy nincsen. A szerdai találkozón sem fogalmazott egyértelműen, ugyanakkor azt fejtegette, hogy a magyar sajtópaletta változatos, bár bizonyos kísérletek ennek elnyomására irányulnak, tette hozzá, kijelentve, szerint Magyarországon senki sem korlátozza a sajtószabadságot.

Forrás: MTI; fotó: usembassy.gov

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)