Pesti Srácok

Szijjártó: stratégiai szinten kell tartani London és az EU együttműködését

Szijjártó: stratégiai szinten kell tartani London és az EU együttműködését

Az Európai Unión belül minden szinten egységes az a vélemény, hogy az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerét a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is stratégiai szinten kell tartani - mondta vasárnap Londonban Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek, valamint a négy délkelet-európai EU-tagállam, Horvátország, Szlovénia, Románia és Bulgária részvételével rendezett informális találkozóra érkezett Nagy-Britanniába. A Brexit utáni együttműködés lehetőségeiről szóló kötetlen megbeszélésre Boris Johnson brit külügyminiszter hívta meg a nyolc ország képviselőit.

Szijjártó Péter az MTI-nek vasárnap elmondta: az egész Európai Unió érdeke, hogy az Egyesült Királysággal stratégiai viszonyrendszer maradjon fenn a brit kilépés után is.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Az MTI kérdésére, hogy ebbe a szabadkereskedelmi megállapodás is beleértendő-e, Szijjártó Péter kifejtette: életbevágóan fontos az Európai Unió és így Magyarország számára is, hogy szabadkereskedelmi megállapodás szülessen az Egyesült Királyság és az EU között. Ha ugyanis nem sikerül ilyen megállapodásra jutni, akkor az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vám- és nem vámjellegű akadályok megjelenését jelentené a kétoldalú kereskedelemben. Mivel a brit gazdaság adja az EU gazdasági teljesítményének hetedét, és tekintettel arra is, hogy mai világgazdasági és világkereskedelmi környezet a gyorsaságra, az akadálymentességre, az átfogó szabványosításra épül, tragikus következményekkel járna az európai gazdaságra, és a magyar nemzetgazdaságnak is jelentős károkat okozna a szabadkereskedelmi egyezmény elmaradása. Egy ilyen kimenetel esetén a mai EU-gazdaság hathetede és egyhetede nem tudna egymással akadálymentesen kereskedni - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Kijelentette: Magyarország két nagyon fontos érdeket tart szem előtt a kilépési tárgyalásokon. Az egyik a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárok jogosultságainak megvédése - erre a kölcsönösség elve alapján a brit fél is nyitott -, a másik a lehető legszélesebb szabadkereskedelmi megállapodás, nem utolsósorban azért, mert Magyarországon nyolcszáznál több brit vállalat több mint ötvenezer alkalmazottat foglalkoztat. Az MTI felvetésére, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója szerint egyelőre nem lehet áttérni a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról szóló második tárgyalási szakaszra, Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos az egység fenntartása, és ennek alapján "senki nem akarja és nem is fogja megkérdőjelezni a főtárgyaló álláspontját".

- fogalmazott Szijjártó Péter.

A Brexit-tárgyalások ügyében a brit kormányon és a kormányzó Konzervatív Párton belüli vitákról a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország nem kívánja kommentálni a brit belpolitikai helyzetet. Magyarország is érzékeli a vitákat, de a magyar érdek az, hogy Nagy-Britanniában olyan belpolitikai stabilitás legyen, amely lehetővé teszi a megállapodást - tette hozzá Szijjártó Péter.

MTI; Vezető kép: Origo.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.