Pesti Srácok

Elutasítja a magyarok döntő többsége az Európába özönlő migránsok kötelező elosztását

Elutasítja a magyarok döntő többsége az Európába özönlő migránsok kötelező elosztását

Nem bizonyult népszerűnek Magyarországon az Európai Parlament szakbizottságának októberi javaslata, amely alapján a tagországoknak kötelezően ki kellene venni a részüket a kontinensünkre érkező illegális bevándorlók elosztásából. A magyarok csaknem háromnegyede elutasítja az ötletet, ahogy azt is, hogy a renitens államokat retorzió érhesse.

Elutasítja a megkérdezett magyarok csaknem háromnegyede az Európai Parlament (EP) közös uniós menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát – derült ki a Századvég kedden közzétett közvélemény-kutatási adataiból. Az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága október 19-én szavazott a dublini rendszer reformjáról, amely összességében és egyes elemeiben is heves vitát váltott ki mind az európai, mind pedig a magyarországi közbeszédben. A Századvég kutatása kimutatta, hogy a hazai felnőttkorú, választásra jogosult emberek hetvenegy százaléka értesült az EP szakbizottságának javaslatairól, vagyis az ügy ismertsége kifejezetten magasnak mondható.

A közvélemény-kutatásban a három vizsgált elemet hasonló arányban támogatták vagy utasították el az emberek: a válaszadók hetven százaléka nem ért egyet az EP álláspontjával, amely szerint az Európába érkező valamennyi menedékkérelmezőt szét kellene osztani a tagállamok között, huszonkét százalékuk ugyanakkor támogatja a javaslatot. A megkérdezettek csaknem háromnegyede – hetvenhárom százaléka – utasítja el és csupán ötöde támogatja azt a javaslatot, hogy a jövőben a menedékkérelmező maga választhassa meg bizonyos feltételek teljesülése esetén az őt fogadó országot. A felmérés szerint a magyarok hasonlóan nagy arányban utasították el azt a javaslatot, amely szerint a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok a jövőben csak korlátozottan férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz. Adatai a Századvég az októberben négy napig tartó telefonos kutatására alapozta, amelyben ezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg.

Forrás: Századvég

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.