Pesti Srácok

Finoman tolják át baloldalra a Jobbikot, már a párt szavazói is érzik az új szeleket

Finoman tolják át baloldalra a Jobbikot, már a párt szavazói is érzik az új szeleket

A balliberális szimpatizánsok már jó ideje egy újabb összefogásban látják a Fidesz legyőzésének esélyét, de úgy tűnik, a jobbikosok is kezdik elveszteni a reményt, mivel már ők is hajlanak arra, hogy bárkivel összefognának. Gyurcsány Ferenc pedig olyan az ellenzéknek, mint az Eiffel-torony a francia filmekben: képtelenség nem látni az összes ablakból.

Eredményesen halad a kormány démonizálása a Jobbikban, mert a Republikon legújabb felmérése szerint a párt szavazóinak fele együttműködne már a baloldallal is, sőt majdnem 40 százalékuk Gyurcsány Ferencet is szükségesnek tartja a kormányváltáshoz. Ugyanakkor még a baloldalon sem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb. Kedden Kovács László a DK-val kötött megállapodásról beszélt a Kossuth Rádióban, miszerint a két párt felosztotta egymás közt a 106 választókörzetet. Mesterházy Attila viszont azt mondta a 24.hu-nak, hogy az MSZP a körzetek 60:40 százalék arányú felosztását javasolta, de a DK még nem válaszolt, ugyanakkor szerinte is közel lehet a megállapodás. Eközben Gréczy Zsolt is elismerte a tárgyalások tényét a Zoom.hu-nak, de ő is azt mondta, hogy még nem állapodtak meg, mivel a megbeszéléseken az Együtt és a Párbeszéd is részt vesz.

A pártok tehát folytatják azt a nemes hagyományt, hogy politizálás helyett egymás elviselésének képességét tesztelgetik önmagukon, ráadásul mindig mindegyik mást mond az összefogásról. A választóik négyötöde eközben valamiféle ellenzéki összefogást vár, így nem csoda, ha csalódottak. 41 százalékuk ugyanakkor közös listát szeretne, míg 39 százalékuk csak a választókerületek felosztását. El kell ismerni ilyen kiegyenlített arányok mellett a baloldali pártok dolga sem könnyű, hiszen fogós kérdés, hogy az emberek 41 vagy 39 százalékának érdemesebb-e inkább megfelelni öt hónappal a választások előtt. A Jobbik-szavazók 40 százaléka támogatja a választókerületek felosztását, hogy mindenütt csak egy ellenzéki jelölt legyen, 22 százalékuk közös listát óhajt. A Republikon októberi felmérése azt mutatja, hogy a választók 23 százaléka balliberális, míg 13 százalékuk jobbikos kormányra vágyik, ami összeadva sincs 40 százalék, amennyien a jelenlegi kormánnyal újráztatnának.

Gyurcsány még mindig megkerülhetetlen

PestiSracok facebook image

Fontos persze, hogy az összefogás kivel jelent összefogást. A balliberális szavazók egyharmada venné be a buliba a Jobbikot is, az egykori radikális nemzeti párt támogatói jóval engedékenyebbek, 49 százalékuk összefogna azokkal a baloldali pártokkal is, amelyekkel szemben a párt meghatározta önmagát az indulásakor. A minden párt önálló indulását jelentő változat támogatottsága a jobbikosok körében 24 százalék, míg a baloldal nem bízik ennyire magában, ott csak 13 százalék.

A DK elnöke több, mint tíz éve az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusa, az általa vezetett tábor azonban sokaknak jól jönne. Emiatt a balliberális szimpatizánsok 72 százaléka szerint Gyurcsány nélkül nincs kormányváltás, de már a jobbikosokat is kezdik erre kondicionálni: a párt szavazóinak 38 százaléka már a korábbi nemezisükkel is összefogna kényszerűségből.

forrás: 24.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)