Pesti Srácok

Nem vallott, eltemetve – Az 1956-os dokumentumfilm november 9-én a József Attila Színházban

Nem vallott, eltemetve – Az 1956-os dokumentumfilm november 9-én a József Attila Színházban

November 9-én, csütörtökön este fél nyolckor a József Attila Színházban ismét megtekinthető a „Nem vallott, eltemetve” című 54 perces, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit megelevenítő kreatív dokumentumfilm, amely drámai erővel mutatja be a népfelkelés egy villanásnyi történetét Dózsa László életeseményein keresztül. A film levetítését követően Stefka István újságíró, rendező, a PestiSrácok.hu lapigazgatója a színház stúdiószínpadán beszélget M. Kiss Sándor történész professzorral. Jegyek korlátozott számban a színház jegypénztárában vagy az interneten keresztül válthatók.

A pesti és budai srácok az életüket áldozták a szabadságért. Dózsa László színész kölyökként keveredik a forradalomba, harcol majd elfogják és társaival együtt a szovjetek kivégzik. Csoda folytán a későbbi színművész mégis életben marad, bár súlyosan megsebesül. Mivel a pufajkások keresik a kórházakban a sebesült forradalmárokat, Dózsát is megtalálják, vallatni viszik miközben majdnem agyonverik. Halottnak hiszik, tömegsírba hajítják, de második csodaként a sírásók kiemelik a gödörből a nyöszörgő srácot. Ezt a megrázó, mégis több csodás fordulatban bővelkedő történetet fiatal és amatőr színészek jelenítik meg a filmben, miközben Dózsa László Stefka István kérdéseire saját szavaival is kommentálja élete meghatározó eseményeit.

A film levetítése után Stefka István újságíró, rendező, a József Attila Színház stúdiószínpadán beszélget M. Kiss Sándor történész professzorral, ahol többek közt szó esik majd a Dózsa László körül kipattant plakátügyről, az MSZP-s Havas Szófia nagy botrányt kavart kijelentéséről a szabadságharc zsidóellenes voltáról, és a szintén szocialista, ráadásul EP-képviselő Szanyi Tibor közösségi portálon tett bejegyzéséről, amelyben csak Köztársaság téri vérengzést emleget, megfeledkezve az október 25-ei Kossuth téri sortüzek halottjairól. A beszélgetés során megvitatják, ki robbanthatta ki a forradalmat, hogyan használták fel a kommunisták később a szabadságharc kiemelkedő alakjait propagandacélokra, miért nincs, és egyáltalán lehet-e megbékélés 1956 kapcsán.

Jegyek a József Attila Színházban személyesen vagy az interneten keresztül vásárolhatók. A rendezők felhívják a tisztelt érdeklődők figyelmét, hogy a filmklubban összesen hetven férőhely van.

PestiSracok facebook image

Forrás: PestiSrások.hu; fotó: youtube.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.