Pesti Srácok

Nem vallott, eltemetve – Az 1956-os dokumentumfilm november 9-én a József Attila Színházban

Nem vallott, eltemetve – Az 1956-os dokumentumfilm november 9-én a József Attila Színházban

November 9-én, csütörtökön este fél nyolckor a József Attila Színházban ismét megtekinthető a „Nem vallott, eltemetve” című 54 perces, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit megelevenítő kreatív dokumentumfilm, amely drámai erővel mutatja be a népfelkelés egy villanásnyi történetét Dózsa László életeseményein keresztül. A film levetítését követően Stefka István újságíró, rendező, a PestiSrácok.hu lapigazgatója a színház stúdiószínpadán beszélget M. Kiss Sándor történész professzorral. Jegyek korlátozott számban a színház jegypénztárában vagy az interneten keresztül válthatók.

A pesti és budai srácok az életüket áldozták a szabadságért. Dózsa László színész kölyökként keveredik a forradalomba, harcol majd elfogják és társaival együtt a szovjetek kivégzik. Csoda folytán a későbbi színművész mégis életben marad, bár súlyosan megsebesül. Mivel a pufajkások keresik a kórházakban a sebesült forradalmárokat, Dózsát is megtalálják, vallatni viszik miközben majdnem agyonverik. Halottnak hiszik, tömegsírba hajítják, de második csodaként a sírásók kiemelik a gödörből a nyöszörgő srácot. Ezt a megrázó, mégis több csodás fordulatban bővelkedő történetet fiatal és amatőr színészek jelenítik meg a filmben, miközben Dózsa László Stefka István kérdéseire saját szavaival is kommentálja élete meghatározó eseményeit.

A film levetítése után Stefka István újságíró, rendező, a József Attila Színház stúdiószínpadán beszélget M. Kiss Sándor történész professzorral, ahol többek közt szó esik majd a Dózsa László körül kipattant plakátügyről, az MSZP-s Havas Szófia nagy botrányt kavart kijelentéséről a szabadságharc zsidóellenes voltáról, és a szintén szocialista, ráadásul EP-képviselő Szanyi Tibor közösségi portálon tett bejegyzéséről, amelyben csak Köztársaság téri vérengzést emleget, megfeledkezve az október 25-ei Kossuth téri sortüzek halottjairól. A beszélgetés során megvitatják, ki robbanthatta ki a forradalmat, hogyan használták fel a kommunisták később a szabadságharc kiemelkedő alakjait propagandacélokra, miért nincs, és egyáltalán lehet-e megbékélés 1956 kapcsán.

Jegyek a József Attila Színházban személyesen vagy az interneten keresztül vásárolhatók. A rendezők felhívják a tisztelt érdeklődők figyelmét, hogy a filmklubban összesen hetven férőhely van.

PestiSracok facebook image

Forrás: PestiSrások.hu; fotó: youtube.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)