Német sajtó: Magyarország szélesre tárta Európa kapuját az oroszok előtt
Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek „nagyvonalúan teret adnak" az Oroszország befolyási övezetének kiterjesztésére irányuló törekvéseknek – írja Kálnoky Borisz a Die Welt szerdai számában. Kiemelte, sokkal kevésbé világos, hogy az orosz hatalmi politika egykori áldozatai közül némelyek miért nyitják meg a kapukat készségesen Putyin előtt. Úgy vélte, a válasznak sok köze van a pénzhez és a korrupcióhoz.
A Die Welt című német konzervatív lap Oroszország és a kelet-európai államok viszonyával, az ARD országos köztelevízió pedig az uniós támogatások elosztásának ügyével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. A Die Welt szerdai számában A kelet-európaiak kinyitják az ajtót az oroszoknak címmel közölte Kálnoky Borisz írását, aki kiemelte, Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek „nagyvonalúan teret adnak" az Oroszország befolyási övezetének kiterjesztésére irányuló törekvéseknek. Hozzátette, a Nyugat erősen aggódik a kelet-európai orosz befolyás növekedése miatt. Oroszország motivációja világos, Putyin az EU és a NATO gyengítésével ki akarja terjeszteni hatalmát Európára, ezért támogat mindent, ami erősíti a „nacionalista különutas" politikát, vagy akár a határok megkérdőjelezését - állapította meg. Kiemelte,
sokkal kevésbé világos, hogy az orosz hatalmi politika egykori áldozatai közül némelyek miért nyitják meg a kapukat készségesen Putyin előtt.
Úgy vélte,
a válasznak sok köze van a pénzhez és a korrupcióhoz.
Magyarországgal kapcsolatban többek között azt írta, Csehország és Szlovákia mellett ott is félretették a „történelmi félelmeket", hogy pénzt keressenek az orosz kapcsolattal. Orbán Viktor politikájának az a lényege, hogy igyekszik a lehető legnagyobb gazdasági előnyre szert tenni Oroszország révén úgy, hogy „ne provokálja ki a végleges szakítást az amerikaiakkal". Azonban „ideológiai közelség" is mutatkozik, „jól harmonizál egymással a moszkvai nemzetállami retorika és a nemzeti szólamok iránti új közép-európai vonzódás", és a visegrádi országok körében vannak, akik közelebb érzik magukhoz Moszkvát, mint Brüsszelt, amely ideológiailag egyre inkább távolodik az olyan ötletek révén, mint a menekültelosztási kvóta - írta Kálnoky Borisz.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Vita Lengyelországgal és Magyarországgal, Kevesebb jogállam - kevesebb pénz? címmel közölte Kai Küstner brüsszeli tudósító beszámolóját, amely szerint mindkét ország állandó konfliktusban áll az Európai Bizottsággal a „demokrácia Brüsszel által felpanaszolt megsértései miatt", de az EU eszközei eddig hatástalannak bizonyultak. Ezért most elkezdődött a gondolkodás egy „keményebb eljárásmódról", az uniós támogatások és a jogállami szabályok betartásának összekapcsolásáról. A vita még korai szakaszban van, de a német kormány egyáltalán nincs egyedül ennek az új irányvonalnak a támogatásával - tette hozzá az ARD munkatársa, a többi között kifejtve, hogy a gondolat támogatóinak egyelőre az a fontos, hogy folytatódjék a vita, ami azt is szolgálja, hogy megmaradjon a „fenyegetési potenciál" a jogállamiság ellen vétő tagországokkal szemben. Hozzátette, kézenfekvő, hogy Lengyelországot és Magyarországot érzékenyen érintené az uniós támogatások megkurtítása, hiszen Lengyelország a támogatások legnagyobb haszonélvezője, és a magyar gazdaságot is jelentősen élénkítik az EU-s források.
Forrás: MTI; fotó: figyelo.hu
