Pesti Srácok

Románia Csillaga - Kelemen Hunortól is megvonnák a román állami kitüntetést

Románia Csillaga - Kelemen Hunortól is megvonnák a román állami kitüntetést

A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől.

A politikus csütörtökön beszélt erről az MTI-nek, azt követően, hogy előző nap kiderült: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak ítélte őt kitüntetésének viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Iohannis államfőtől. Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását augusztusban kezdeményezte egy civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke egy lapinterjúban rámutatott: a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. A becsületbíróság határozatáról az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a román állam nemcsak neki, hanem az egész romániai magyar társadalomnak üzeni, hogy vannak dolgok, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam "nem viseli el".

- mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2000-ben, amikor államtitkárként tevékenykedett a kulturális minisztériumban, Emil Constantinescu elnök kitüntetette őt a román-magyar közeledésben, a kulturális kapcsolatok elmélyítésében játszott szerepéért.

PestiSracok facebook image

- jegyezte meg az RMDSZ elnöke. Hozzátette: nem kíván jogi lépéseket tenni a becsületbíróság határozata ellen, az államfőnek kell most mérlegelnie, visszavonja-e a kitüntetését. "Nem ez a kitüntetés tett engem azzá, aki vagyok, és nem ennek a hiánya fog megváltoztatni" - szögezte le az RMDSZ elnöke.

Nem ő lenne az első

Nem Kelemen Hunor lenne az első határon túli magyar politikus, akit megfosztanak a kitüntetéstől. Ismert: korábban Tőkés László európai parlamenti képviselőtől vették vissza a román állami kitüntetést, mert felvetette, hogy Magyarország vállaljon "védhatalmi" szerepet Erdély érdekében.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tusványos, 2016. július 23-án; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ügyvédje, Kincses Előd korábban az MTI-nek elmondta: a hatályos román törvény szerint a Románia Csillaga érdemrendet akkor kell visszavonni, ha a kitüntetettet jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy ha olyan tetteket követ el, amelyek méltatlanná teszik az elismerésre. Tőkés Lászlótól nem a tettei, hanem véleménynyilvánítása miatt vonta vissza a kitüntetést Klaus Iohannis államfő, miközben tíz olyan kitüntetett élvezheti tovább a román állam kitüntetését, akit jogerősen elítéltek a romániai bíróságok.

Forrás: MTI, vezető kép: erdély.ma

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.