Pesti Srácok

Tízből hat német nemet mond a migrációra

Tízből hat német nemet mond a migrációra

A közép-európaiak körében tízből heten rossznak tartják a bevándorlást Európa szempontjából, és ugyanennyien ellenzik az Európai Unió migrációs politikáját – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából. Mint kiderült, Ausztriában 63, Németországban pedig 58 százalék azok aránya, akik szerint inkább rossz a bevándorlás, miközben a németek a migrációs válság kezdetén egyöntetűen támogatták a bevándorlók befogadását.

A portál az általa készettetett közvélyméne-kutatás kapcsán arról ír Kelet-Közép-Európa lakosainak 74 százaléka rossznak tartja a bevándorlást. A felmérést Magyarország mellett tíz európai országban végezték el: Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária lakosainak körében. A kutatás rámutat, hogy a bevándorlástr azon országok tartják kiemelten rossznak (magyarok, szlovákok, csehek, bolgárok), amelyeket a bevándorlási útvonal érint. Ausztriában ugyanakkor 63, Németországban pedig 58 százalék azok aránya, akik szerint inkább rossz Európa szempontjából a bevándorlás. A portál megjegyzi, a migrációs válság kezdetén a németországi közvélemény szinte egyöntetűen támogatta a bevándorlók befogadását, úgy látták, ez a gazdaságra is kedvező hatással lesz. A Nézőpont Intézet által végzett kutatás szerint a vizsgált tizenegy országban tízből heten elégedetlenek azzal, ahogy az Európai Unió kezeli az illegális határátlépések kérdését. Jellemzően itt is elégedetlenebbek azok az országok, akik a migrációs útvonalon fekszenek. Brüsszel migrációs politikáját ugyanakkor még az osztrákok 77, valamint a németek 69 százaléka is ellenzi.

A kutatás a magyar kormány bevándorlási politikájának megítélésére is kitért, amelyet az eredmények szerint a Visegrádi Négyek országai elismernek, miközben az osztrákok és a németek 65 illetve 55 százalékban elutasítanak. Az elemzők szerint ennek hátterében a hazánkkal szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép állhat, hiszen más kérdésekben a német és az osztrák lakosság is szkeptikus volt a migráció kapcsán.

Forrás: MagyarIdők; fotó: voxeurop.eu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.