Az EP illetékes bizottsága csütörtökön meghallgatást tart Magyarországról
Meghallgatást tartanak a jogállamiság magyarországi helyzetéről csütörtök délelőtt az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE), a magyar kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogja képviselni az ülésen.
Az uniós képviselőtestület tájékoztatása szerint a reggel 9 órakor kezdődő meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is részt vesz.
A nyitóbeszédet Claude Moraes szociáldemokrata bizottsági elnök és Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő fogja tartani.
Mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is
- hangsúlyozta korábban a holland jelentéstevő.
A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Sargentini részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak róla. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.
Korábban nem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az "atomfegyverként" is emlegetett eljárást megindítását. Igaz, az EP a magyarországi helyzetről szóló májusi döntése után novemberben a lengyel kormánnyal szemben is megszavazta a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését.
MTI; Fotó: Daily News Hungary
